Vízügyi Közlemények, 1981 (63. évfolyam)

1. füzet - Fehér Ferenc-Nyiri László: A meliorációs beavatkozások hatása szikes területen

A meliorációs beavatkozások 87 ható tápanyagtartalmának meghatározásával, valamint a MÉM NAK által rendszeresített műtrágyázási irányelvek és kémiai módszerek alapján, egységesen végeztük el. A talaj kémiai tulajdonságainak vizsgálatára 5 évenként minden parcellán 14 meghatározott mintavételi helyen 0—1,10 m mélységig rétegenként vett minták segítségével került sor. Rendszeresen gyűjtöttük és természetesen gyűjtjük a hidrológiai, hidrometeorológiai, talajtani és vízminőségi adatokat. A mérési helyeket a 3. ábrán mutatjuk be. A hagyományos hidrometeorológiai elemek (léghőmérséklet, ennek minimális, maximális értéke, légnedvességtartalom, légnyomás, talajhőmérséklet 2, 5, 10, 20, 50 és 100 cm-es mélységben, szélsebesség és-irány mérés 2 és 10 m-es magasságban, szabad vízfelszín párolgása 3 m

2-es, GGI és A-típusú kádban, napfénytartani mérése a M. jelű műszerkertben történik. A csapadékmérős (csapadékírók) 2 helyen, az egyes kísérleti kezelésekről történő elfolyás vízhozama pedig 10 mérési helyen bukós-vízállásírós szerkezettel kerül regisztrálásra. A hagyományosan értelmezett talajvízszint észlelésére két szabványos talajvízszintészlelő kút szolgál. A felső talajréteg telítődésének észlelése részben 11 db kis mélységű piezométer, részben a talaj csövezett területen a drénszívók közötti kútsorok (5 kútsor, kútsoronként 7 mérési hely) segítségével történik. A talajnedvesség mérése 9 mérési helyen (alaphálózat) izotópos műszerrel, továbbá mintegy 40 mérőhelyen pedig elektromos talaj nedvességmérő műszerrel végezzük. A talajhőmérsékletet 6 hőmérősorozattal állapítjuk meg. A rétegenkénli összsótartalom mérés elektromos vezetőképesség alapján működő, saját fejlesztésű műszerrel történik. Az elfolyó vizek minőségét a 10 mintavételi helyen rendszeresen gyűjtött vízminták KGST-szabvány szerinti elemzésével határozzuk meg (anionok, kationok, összes só, műtrágya hatóanyagok). 3. A talaj nedvessé(|szabály0zás eredményei Vizsgálatainkat — a mechnaikai és kémiai talajjavítás mélységi kiterjedéséig — a felső 0,60 m-es talajrétegre koncentráltuk, mivel feltételezhető, hogy itt jönnek létre azok a feltételek, amelyek a talajbani vízszintes és függőleges vízmozgás sebességének növelését lehetővé teszik. A mérések során a talaj abszolút nedvességtartalmát határoztuk meg (térfogat %-ban), majdarétegenkénti hézagtérfogat ismeretében ezt relatív nedvességtartalomra számítottuk át. így ez az érték alkalmas a növénytermesztés szempontjából fontos, víz-levegő arány egyes talajrétegekben történő változásának elemzésére is. Kutatási eredményeink alapján különös figyelmet szenteli ik a növények igényét e talajokon már kielégítő 80%-os nedvességtartalom (teli it a 80/20 víz-levegő arány) kialakulásának és időtartamának vizsgálatára. Az 1978. évben a tél végi—tavaszi időszak viszonylag csapadékszegény volt, és így a kísérlet térségében jelentős felszíni elöntések nem alakultak ki. Erősen csapadékos volt azonban a nyári időszak (május—július), majd száraz ősz következett. 1978 — 79 telén viszonylag nagyobb mennyiségű hó hullott, amely a január végi felmelegedés hatására hirtelen olvadt el. Ez a jelentős mennyiségű eső alakjában lehullott csapadékkal együtt felszíni elöntést okozott. Azok a területek, amelyeken nem történt vízrendezés, még április elején is vizesek voltak. A csapadékban gazdag tél végi —tavaszi időszakot május—júniusban egy csapadékban szegény, alacsony légnedvességű aszályos időszak követte. A további nyári hónapokban lehullott átlagos mennyiségű, de növénytermesztési szempontból igen rossz eloszlású csapadékos időszak után, nagyon száraz ősz következett. A csapadék hatására a különböző kezelésű talajok nedvességtartalmának alakulását a 4. ábrán mutatjuk be.