Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
1. füzet - Szepessy József: Emelt szintű síkvidéki tározók építési lehetőségei
Emelt szintű síkvidéki tározók 81 b) Mint az előbbi, de kb. az anyag fele víz alól kitermelve. c) Fedőréteg szárazon letermelve, ebből lépcsőzetesen szorítógátak épülnek. A szemcsés anyagú gát hidromechanizációval épül, dózeres felületrendezéssel. d) A külszíni szénbányák folyamatosan dolgozó, szállítószalagos gépeivel kitermelt földből rétegenként tömörítve épül a gát. A „d" változat 2000— 8000 m 3/óra teljesítményű gépeinek felvonulása, szalagmozgatása stb. csak nagyságrenddel nagyobb gát-keresztszelvények esetén fizetődne ki. A rétegenként tömörített beépítés sem oldható meg a kitermelés ütemében, ezért a gát méreteit kellene megnövelni. így a „d" változatot el kellene vetni. Az „a-b-c" változatok egységárai viszont az árelemzések szerint az itt vizsgált méreteknél annyira közel esnek egymáshoz, hogy a 7. részben már külön fel sem tüntettük őket. (5. Szivattyúzás, energetika 3 Az emelt szintű síkvidéki tározó vízterének 60-80°/,,-a terep fölött van, ezért a szivattyú-üzem jó megoldása az egész rendszer egyik kulcskérdése. A gazdaságossági vizsgálat céljára egyetlen, kettős működésű szivattyútelepet terveztünk, a gát alatti beton csomócsővel, kellő számú csatornacsatlakozással. Meg kell azonban említeni, hogy a gépészeti fejlődés a felépítmény nélküli szivattyúállás és a távvezérelhető gépek felé tart. Ezek előnyösebbé tehetik a megosztott szivattyútelepet, ha evvel a csatornarendszer olcsóbbá válik. (A szivattyúzás helyének kérdését már a 2. részben is említettük.) A telep évi üzemóráinak száma több lesz a ma üzemben levű belvíz-szivattyútelepeknél, a tározott víz költségének számottevő részét fogja a felhasznált energia adni. Ezért a géptípusokat, gépméreteket a teljes üzemciklus jellemző és szélső mutatóinak figyelembevételével kell meghatározni. Célszerű a bővítés lehetőségét előirányozni: a belvízrendszer kiépítésének fokozásával a maximális vízhozam növelhető változatlan méretű tározótér esetén. A inegavattos nagyságrendű csúcsigények (lásd lent) csökkentésére figyelembe lehet venni a maximális belvízhozam és a közel telt tározó esetének együttes előfordulási valószínűségét: kell-e H ma x esetén Q ma x-t szállítani? A felhasznált energia mennyiségének a csökkentésére célszerű lesz megvizsgálni a visszanyerés lehetőségét is. Minimális beruházási többletköltséggel és viszonylag alacsony hatásfokkal így a felhasznált energia egy része az országos hálózatba visszatáplálható. Itt kell megemlíteni, hogy a tározó teljes vízmélységének, és evvel a leásás mélységének a csökkentése a szivattyútelep alapozását is egyszerűsíti, és a szivattyúzási költséget is csökkenti. Az alábbiakban bemutatjuk néhány lehetséges eset jellemző adatait, felhasználva a 4. részben bemutatott változásokat, kismértékben kerekített számokkal. A H í t| a f, emelőmagasság akkor igaz, ha a tározót egyszer folyamatosan fel kell tölteni, majd teljesen le kell üríteni. A gyakorlatban a vízszint többet fog a középérték körül mozogni, és ez az átlagos emelőmagasságot csökkenti. A szivattyúzás hatásfokát 0,75-re vettük, költséget 2,— Ft/kWó áron számoltunk. A vizet elvezető 3 Az e részben foglaltakat a cikk leadása óta a energlahelyzelben világviszonylatban beállt változások alapján különös figyelemben kell részesíteni (Szerk.) 6 Vízügyi Közlemények
