Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

KÖNYVISMERTETÉS KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL: VÍZGAZDÁLKODÁSI STATISZTIKAI ZSEHKÍÍNYV Statisztikai Kiadó Vállalat kiadása Budapest, 1979. 306 oldal. Formátum A/6. A Központi Statisztikai Hivatal népszerű zsebkönyv sorozata új kiadvánnyal bővült. Elsőízben adták ki a KSH Mezőgazdasági Statisztikai Főosztályán az OVH Tervgazdasági és Beruházási Főosztálya közreműködésével összeállított zsebkönyvet. A könyvecske fő fejezetei a következők: I. A vízgazdálkodás helye a népgazdaságban II. A vízgazdálkodás szervezete III. Hidrológia IV. Vízkészletgazdálkodás V. Beruházás, állóeszköz VI. Munkaügy, keresetek, szociális ellátottság VII. Víztermelés, vízellátás VIII. Az állami ipar víztermelése és vízhasznosítása IX. Mezőgazdasági vízhasznosítás X. Hévíz, gyógyvíz, fürdők XI. Szennyvízelvezetés, tisztítás XII. Vízkárelhárítás XIII. Mérlegadatok XIV. Vízügyi igazgatóságok tevékenységének fontosabb adatai XV. Vízgazdálkodási társulatok tevékenységének fontosabb adatai XVI. A Begionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalatok, a Víz- Csatornamű és Fürdő Vállalatok fontosabb adatai megyék szerint XVII. A vízgazdálkodási tevékenység fontosabb adatai megyék szerint A vízgazdálkodási tevékenység népgazdasági jelentőségét, amely egyúttal a zsebkönyv szükségességét is indokolja, a kötet első fejezetének mutató számai tükrözik. Kár, hogy az adatok időrendisége nem egyöntetű és a különböző táblázatok változó időpontokra adják meg az egyes jellemzőket. A vízgazdálkodás szervezete fejezetben néhány alapvető dátumot sorolnak fel, majd négy táblázatban osztályozzák a szervezeteket. A hidrológia fejezet táblázatai a vízállásokra, vízhozamokra, a jég és hordalékjárásra, a talajvízszint és karsztvízszint mélységére és források hozamára adnak közre adatokat. Helyes lett volna, ha ebben a fejezetben a matematikai statisztika segítségével meghatározott, illetve mértékadó adatokat, vagy észlelt törzsadatokat adnak közre. Az ötlet-szerűen megválasztott időpontok (pl. a talajvízszint mélysége 1960. 1970. és 1977. évben) az olvasóban aligha adhatnak jellemző képet. Üjabb megjelentetés esetén ezt a fejezetet át kellene dolgozni. A vízkészletgazdálkodás fejezetben Magyarország vízmérlegére lehet adatokat találni egyes önkényesen fölvett évekre vonatkozóan. A beruházás és állóeszköz fejezet 1976, 1977 és 1978 évekre vonatkozóan közöl adatokat az építményekre és gépekre vonatkozóan. A további fejezetek egyes vízügyi szakágazatok munkájának számszerű adatait mutatják be. Ezekben a fejezetekben is zavarólag hat az időpontok megválasztásának inliomogenitása. A fejezetek elején közölt