Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
I Ismertetések 665 А Кт = КНм) — ahol I I m az ártéri meder vízmélysége — függvény extrapolációjával meg lehetett határozni a Hm = 1 m és 2 m értékhez tartozó Км értékeket (4. ábra). :t. A vízhozam megoszlás vizsgálata Ha az áramlást az r geometriai paraméterrel jellemezzük (például a vízmélység, nedvesített terület, nedvesített kerület, hidraulikus sugár. . .), ahol r = 0, ha nincs áramlás az ártéri mederben r = g, abban a pontban, ahol az (1) egyenlet alkalmazhatóvá válik. Akkor r = 0 esetén i q m .. Qm л n Q(K my 1/» r = g esetén — = Ao ^ 0,9 q m V Km ] Az ezen feltételeknek megfelelő cosinusos egyenlet a következő alakot ölti (5. ábra): Qm 1 ' 7ГГ 1 A=—=- [1-Ao]cos —+ [l + Ao] q ш 2 , q \ 0 q Ezt a törvényt kétszer alkalmaztuk, hogy képet adjanak az r-nek egyrészt a magassági, másrészt a szélességi növekménytől való függéséről. A számításoknál az alábbi jelöléseket használjuk (6. ábra). A 6. ábra egy természetes meder keresztmetszetét mutatja. Az ,,m" index mindig a főmedret, az ,,M" index az ártéri medret jellemzi. Az ezeken kívül szereplő ,,im" index, az összeteLt medrekben levő, a főmederrel homológ egyszerű medret jelöli, melyet másképpen „képzetes medernek"-nek nevezünk. Qm, Qm — a főmedren és az ártéri medren áthaladó vízhozamok; Q — a tényleges meder vízhozama (Qm + Qm) ; Lm, Lm — a főmeder és az ártéri meder víztükrének szélessége (Lm + Lm); S m, S m — a főmeder és az ártéri meder nedvesített felülete (Sm + Sm); S — a tényleges meder nedvesített felülete = S m + S m ; Km, Км — a főmeder és az ártéri meder Strickler-ié\e együtthatója; J m-JM — az energiavonal esése a fő- és az ártéri mederben; P m, I'm — a főmeder és az ártéri meder nedvesített kerülete, (AÁ') ill. (A'B' + AB); P — a tényleges meder nedvesített kerülete (Р т + Рм)\ Rm, Rm — a főmeder és az ártéri meder hidraulikus sugara (Sm/Pm) ill. (Sm/Pm); R — a tényleges meder hidraulikus sugara (S/P); V — a tényleges áramlás középsebessége (Q/S); D — a vízszállítóképességi í dZa(x) \ tényező; i — a mederfenék esese ; Z — a I dz ) szabad felszínhányad, a vonatkozási szinthez képest a vízszint helyzete; Y — a legnagyobb vízmélység; x — a parthosszszelvény abszcisszája a szelvény távolsága a vonatkozási ponttól, mely a vízfolyás irányában pozítiv; q — a víz sűrűsége; g — nehézségi gyorsulás; ß — a Boussinesq-féle, vagy mozgásmennyiségi együttható. 5. ábra. A vízhozamarámj (Q.m/(\m) változása a geometriai paraméter (r) függvényében ( g korlátozó érték ) Рис. 5. Изменение соотношения расходов (Qm q m) в зависимости от геометрического параметра (г) ( Q-лимитирующее значение) Fig. 5. The discharge ratio Qт/Цт vs. the geometry parameter r (g limiting value) Bitd 5. Veränderung des Durchflussverhältnisses Q O T/([m in Abhängigkeit vom geometrischen Parameter r ( g ist ein begrenzender Wert )
