Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Ismertetések 663 meder összekapcsolása után meg tudták határozni a vizsgált folyó vízszállítását (adott vízmélység és áramlás esetén.). Л sebességi mező vizsgálatát Pitot-csővel végezték, ismeretében lehetővé vált az áramlás szerkezetének és a vízhozam eloszlásának meghatározása. Az alábbi paraméterek hatását vizsgálták: — vízmélység, — a medrek alakja (trapézhoz hasonló, vagy derékszögű), — az ártéri és a főmeder relatív szélessége, az ártéri és a főmeder relatív érdessége, — a meder esése. 3 m széles és 60 m hosszú csatornával biztosították az egyenletes vízinozgást. A modellt 1:100 méretarányban készítették — folyami modelleknél ezt használják leggyakrabban — és a Rhone folyónak felelt meg. 2. A javasolt tapasztalati törvény A vizsgált paraméterek között számos összefüggéssel próbálkoztak. Legmeggyőzőbbnek az az összefüggés látszik, mely a főmeder és a megfelelő egyszerű meder vízhozamaiból (Q m ill. q m képzetes meder, 2. ábra) képzett hányados, valamint a főmeder és az ártéri mederérdesség (K m ill. ,képzetes meder" Km) hányadosa között áll fenn. A paraméter értékeket az egyszerű mederben végzett méréssel határozták meg (2. ábra). Qm ^ Km (Jm Км ] \m.om\ 11a csak a jelentősebb elöntéseket vizsgálták, vagyis amikor az ártéri mederben min. 3 m-es volt a vízmélység, akkor a log (Qm/q,n) és a log (K m/K M) közötti regresszió 0,984 értékű korrelációs együtthatóhoz vezet. így a l'öntiekből a következő kifejezés volt fölírható O. / /,'„, 4-0,1802 —=0,901 — q m l Km Ebből közelítéssel Qm , .. ( l í K m V — = Аоэ?0,9 qm \ Km ! (1) (2) 2. ábra. Az összetett meder főmedrének és a képzetes meder vízhozamának értelmezése Рис. 2. Интерпретация расхода мнимого русла и расхода основного русла Fig. 2. Definition of the main bed and of discharge in the virtual channel in the case of compound channel cross sections fíild 2. Interpretierung des Durchflusses des Hauptbettes des zusammengesetzten Bettes und des immaginären Bettes A 3. ábra jól mutatja, hogy a kísérleti pontok а К т/Км paraméter függvényében rajzolt Qm/qm görbét jól megközelítik. A vizsgálati skálán belül a többi paraméter hatása elhanyagolhatónak látszik, lia — a meder esése 10~ 3 és 5-10 4 között van, — a vízmélységek az ártéri mederben 3 és 7 m között vannak, — az ártéri meder számításba vett fél-szélessége '24 és 75 m között van, — a főmeder derékszögű, vagy trapézhoz hasonló. Abban a határesetben, ahol az ártéri meder hatása a főmederéhez képest jelentéktelen, szükségszerűen az egyszerű főmeder értékeit kell kapnunk. Ez azt jelenti, hogy a Qm/q m hányadosnak az egység felé kell közelednie, az érdességek arányától függetlenül. Valóban, lia az ártéri meder vízmélysége igen kicsi, olyan kísérleti eredményeket kaptak, melyek a Q m, q m és K m értékekkel megegyeznek. Ezzel szemben a K m ismeretlen, mivel nagyon kis vízmélységű ártéri medrekben nem volt lehetséges az áramlás vizsgálata.
