Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
658 Lars Benatsson Balpart Jégtakaró Jobbpart 6. ábra. A főáramlásra merőleges áramlások Рис. 6. Боковые течения , перпендикулярные главному Fig. 6. Currents perpendicular to the main flow Bild 6. Die auf die Ilauptströmung senkrechte Strömungen 7. ábra. A kanyargó átfolyás kialakulása tavakban Рис. 7. Формирование меандрирующей проточности в озерах Fig. 7. Development of meandering flow through lakes Bild 7. Gestaltung des mäandrierenden Durchflusses in Seen ahol / a Coriolis-féle paraméter, q a víz sűrűsége, и a hosszirányú sebesség, h a vízmélység, т a teljes csúsztató feszültség, с a súrlódási tényező, ha г = qcu 2. (2) A fentiekből könnyű belátni, hogy bármilyen kis zavaró hatás keresztirányba térítheti az áramlást. Ezek ismétlődése valóban a 7. ábrán bemutatotthoz hasonló meanderezés észleléséhez vezethet. Eltekintve a szél és a keresztirányú szabálytalanságok hatásától, nyíltfelszínű tavakon egyensúly kell fennálljon a vízfelszín esése és a fenéksúrlódás között. Jégtakaró esetén annak alsó felszínén is fellép súrlódás. Az irodalom szerint (Larssne 1973, Casey 1966, 67, Bengtsson 1975) a folyami jég Manning-féle súrlódási tényezője: n =0,004—0,03 között van. Tavi jég esetében valószínűleg az alacsonyabb érték a megfelelőbb. Ez ugyanis egy c = 0,001-nél kisebb súrlódási tényezőnek felel meg, ami közelítően 1/5-e a fenék súrlódási tényezőjének. Ha a víz rétegzett a tóban, az átfolyás a jégtakaró és a hőmérsékleti réteghatár között megy végbe. Tekintve, hogy a réteghatáron a súrlódási tényező igen kicsiny, a jégtakaró alsó felszínén pedig jóval kisebb a fenéksúrlódásnál, az áramlás csaknem „súrlódásmentes". Mindez azt jelenti, hogy a turbulencia foka alacsony és csupán kicsiny zavaró hatásra van szükség az áramlás irányának megváltozásához. :í. Elkevered és Az esetben, ha csak a jégtakaró alsó széle és a hőmérsékleti réteghatár között van áramlás, várható, hogy a turbulens keveredés csökken a szabad felszínű és rétegzetlen áramlásokhoz képest. A jéggel borított Prästholmselet tavon Bengtsson (1979) hajtott végre méréseket az elkeveredés vizsgálata céljából. 3 m mélységben festékoldatot bocsátott folyamatosan a tóba. 6 m mélységig a tó hőmérséklete egyenletesen 0°C volt, ez alatt a hőmérséklet növekedett a fenék felé haladva. Az áramlás sebessége a hőmérsékleti réteghatár felett kb. 1 cm/s volt. A festékoldat töménységét a bejuttatás helyétől folyás irányában 5, 10, 20 és 500 m távolCoriolis hatás Befolyás Kifolyás Coriolis hatás Partvonal