Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

4. füzet - Kerék János: A vízügyi műszaki tervezés programozása

t>16 Kerék János 3.4. Kritikus tevékenységek és tartalékidők elemzése Az előző számítások elvégzése után jelölhetők azok a tevékenységek, amelyeknél Т*р=Т\

в^. Ezek a kritikus tevékenységek, amelyek a háló leghosszabb útjain fekszenek. Fentiekből következik, hogy a tevékenység várható teljes tartalékideje: E^rP-T^O (11) A tartalékidőt két normális eloszlású valószínűségi változó különbsége adja, tehát szintén normális eloszlású; az eloszlás átlaga az F, várható időtartalék, szórása pedig o

F

l = ]j OT<

t

B> + о-г[

1

> (12) A háló elemzése szempontjából egyik lényeges információ, hogy az időtartalék mikor válik zérussá: mi a valószínűsége a tevékenység kritikussá válásának: Fo P

0(F^O)= j/(0 át (13) A keresett valószínűséget az eloszlás standardizálásával, táblázatból kapjuk a „ 0— F, (14) standardizált valószínűségi változó függvényében. Az elmondottakból következően — annak valószínűsége, hogy a kritikus tevékenység időtartaléka zérus: p

0(E,=0)=0,50 (50%); — a tartalékidővel rendelkező tevékenységeknél: р

0(Е

;<0)<0,50. Minél kisebb ez az érték, annál kisebb annak a valószínűsége, hogy a tevékenység kritikussá válik; 35—40% felett célszerű kritikusnak tekinteni. 3.ő. Határidők biztonságának elemzése A háló számításának másik célja az, hogy a tervezési folyamat különböző határidőinek betarthatóságáról információt kapjon a tervezési rendszer irányítója, ill. előre megállapíthassa, milyen valószínűséggel (kockázattal) vállalhatók a határidők. Az előzőekben kiszámított időpontok, mint valószínűségi változók és szórásuk ismeretében a kívánt valószínűségek meghatározhatók. Annak valószínűsége, hogy egy tevékenység T befejezési időpontja a legkorábbi befejezés várható idejével egybeesik: 50%, р

1(Т = Г<

в>) = 0,50. Annak valószínűsége, hogy az előírt T időpont betartható r Pi(T — = J f(t) dt (15)