Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
4. füzet - Kerék János: A vízügyi műszaki tervezés programozása
VÍZÜGYI MŰSZAKI TERVEZÉS PROGRAMOZÁSA Dr. KERÉK JÁNOS 1 Vízgazdálkodásunk dinamikus fejlődése és a munkatermelékenység növelésének szükségessége megköveteli a vízügyi beruházások megalapozójának, a tervkészítés folyamatának korszerűsítését. A tervezés-fejlesztésnek két útja van: az egyik a szellemi és technikai, amely kiterjed mind a tervezési módszerek, mind a tervezési segédeszközök fejlesztésére, a másik a tervezés végrehajtásának, technikájának korszerűsítése. I. A tervezés rendszere A tervezési folyamat rendszerszemléletű feltárásával és annak eredményeként kidolgozott modell alkalmazásával küszöbölhetők csak ki azok a hiányosságok, amelyek lényeges információk figyelmen kívül hagyásából, az erőforrások helytelen felméréséből adódnak. A tervezés relatív izolált (környezetétől viszonylag elhatárolt) rendszer. Célja a megrendelői igényeknek, technológiai lehetőségeknek, helyi adottságoknak és hatékonysági követelményeknek megfelelő olyan tervdokumentáció készítése, amely a tervezett létesítmény optimális megvalósítását teszi lehetővé. Ez a cél, ill. funkció a környezetétől bizonyos értelemben elhatárolja. A környezet alatt a tervezett objektum célkitűzéseit és hatékonysági ismérveit meghatározó vízgazdálkodási ágazatot, tágabb értelemben a népgazdasági nagyrendszert értjük. A tervezés rendszere környezetével információs kapcsolatban áll : az információkból a rendszer kiválasztja a célja eléréséhez szükségeseket, amelyek kétfélék lehetnek: a tervkészítés információi (tervezési igény, ható és korlátozó tényezők, helyi adottságok) és a tervkészítés metodikájára vonatkozó információk (tervezés technikája, szervezése, transzformációk kialakítása). A végrehajtó alrendszer egyes elemei (tervezők) a tervkészítés mikéntjére vonatkozó szabályokat, algoritmusokat alkalmazzák a tervezéshez szükséges információkra, és így állítják elő a különböző terv-variánsokat. A rendszer céljainak, a tervezés megrendelésének és alapinformációinak elemzése után meg kell határozni a feladatot (munkalebontás), feltárni az elvégzendő munka főbb elemeit, és ezeknek az egymáshoz való viszonyukat, végül a céloknak és feladatoknak megfelelő szervezetet kell létrehozni. Az elemekből és alrendszerekből, a tervező szervezet hierarchiájának és döntési szintjeinek figyelembevételével építhető fel a rendszer struktúrája, amelyet modelljének megszerkesztésével lehet szemléletessé és a gyakorlat számára hasznosíthatóvá tenni. 1 Dr. Kerék János, oki. mérnök, oki. gazd. mérnök. Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság (Székesfehérvár), Műszaki tervezési osztály csoportvezetője.