Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

4. füzet - Ondruss Lajos-Zsámboki Lajos: Mederszűkítés duzzasztásának számítása trapézszelvényű medrekben

Mederszűkítés duzzasztásának számítása 553 határérték tartozik és az utolsó tag elhanyagolásával és kerekítéssel a (12) összefüggés érvényességi határai tehát helyesen: 0,0(5 ^ a =s0,36 p 0,1 sajs——— 0,18 2,5 + 5a A (13) képlet Bernoulli tételt felhasználó képletek közé tartozik, ami az alábbi átalakítás után jól látható: 2g vagyis a szűkületben levő sebességmagasság és a duzzasztás előtti sebességmagasság különbsége. Ez viszont nem a duzzasztás értéke. A B) pontban közölt (14) képlet tulajdonképpen ugyanaz, mint a (13) alatti, azonban itt a szűkület keresztmetszetét egy kontrakciós tényezővel tovább csökkenti és ezért a (13) képlettel számított duzzasztásnál nagyobb értéket ad. A (14) képletet a (13) képlet formájára hozva: ЧШЧ-* vagyis ez a képlet sem a duzzasztás értékét adja. Duzzasztással kapcsolatban legújabban végzett kísérletek, számítási eljárások A legújabb számítási eljárások és kísérletek természetszerűleg egyrészt a klaszszikus eljárások felülvizsgálatán, másrészt a mechanika, az impulzustétel és az energetikai vizsgálatokon alapulnak. Az egynyílású, tehát közbenső alátámasztás nélküli kishidak duzzasztásának számításához a legreálisabb, legelfogadhatóbb kísérleti eredményt Papp (1975) által végzett kisminta kísérletek adták, melyek a leggyakrabban előforduló sebességhatárok között és gyakorlati, ugyancsak burkolt 1 1,5 rézsűhajlású trapézszelvényre vonatkoztak, de csak 3,0 és 9,5 méter közötti vízmélységek esetére. A külföldi szakirodalom elsősorban természetes medrek és nagyobb víz/olyások vizsgálatáról tájékoztat, ahol az energetikai, erőtani megfontolásokból és a vízfelszíngörbék alakulását jól leíró képletekből, vízszállításból határozhatók ineg a duzzasztási képletek. Az amerikai szakirodalomban találkozhatunk először az ún. duzzasztási modulussal, vagy koefficienssel. 4.1. А BME Vízépítési IntézePmodellkisérletei Л kísérletek trapézszelvényű mederbe szimmetrikusan elhelyezett hídfő szűkítésekkel történtek (Kozák—Papp 1974). Л szűkítés mértékét 0,192=

ï a=s 0,533 értékek között vizsgálták, továbbá 5féle hídfőcsatlakozási alak esetére külön-külön rögzített sebességi értékek mellett közvetlenül mérték a duzzasztást az a mederszűkítési viszonyszám függvényében.