Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

494 Molnár Gy.: Talajvízháztartás modellezése tényező értékének. Ezzel a modellel a több mint 60 m vastagságban kiürült vízvezető réteg átlagos tárolási tényezőjét arányosították be. A fokozatos közelítéssel végzett bearányosítási eljáráshoz a következő adatokat vették számításba: — Vízkitermelés. A különböző feljegyzések alapján meghatározták a vízkitermelés éves összegeinek görbéjét. — Visszaszivárgás. Az öntözés következtében általában előfordult az öntözővíz visszajutása a telített zónába. A modellezés során az elöntözött víz 20%-ának a viszszaszivárgásával számoltak. — Az evapotranszspiráció csökkenése. A talajvízszint csökkenése következtében kb. 1950-ig fokozatosan csökkent a növényzetnek a talajvízből való közvetlen vízfogyasztása, majd 1950 körül teljesen megszűnt (2. ábra). A nempermanens modellel 1915. és 1961. közötti időszak adataival végezték el a tárolási tényező bearányosítási számításait. Az 1. ábrán látható, hogy a terület kb. 65%-án az eredetileg meghatározott értékek maradtak meg. A fennmaradó kb. 35%on a végső érték kisebb lett, mint a geológiai adatok alapján meghatározott kezdeti érték. A völgy közepén, ahol a legnagyobb mértékű a vízkitermelés és a vízszint sülylyedés, bemutatjuk a szimuláció során számított és egy észlelő kútban mért vízállás idősorát (3. ábra). Látható, hogy a szimuláció elfogadható eredményt szolgáltatott. A nempermanens modellel számított és az 1965-ben mért talajvízállások között a legnagyobb eltérés 7,6 m volt. <i. A szimulációs modell hibáinak okai A számított és a mért hidraulikus nyomások (talajvízállások) közötti eltérések forrása a modell felállításának és használatának következő tényezői: 7. a modell elméleti megfogalmazásának hibái, 2. a matematikai módszer hibái, 3. a rendszer fizikai paramétereinek a hibái, 4. a különböző hidrológiai és meteorológiai adatok hibái, 5. a modell kezdeti állapota paramétereinek a hibái, 6. a szimuláció eredményét ellenőrző vízszint hibái. Az egyes tényezők hatásainak mértékét az I. táblázatban tüntettük fel. 1. táblázat Az ecjycs tényezők hatásának mértéke a szimuláció hibájára A hiba forrása A hatás mértéke a pontosságra A hiba forrása permanens modell nempermanens modell Fogalmi modell kicsi közepes Matematikai módszer kicsi kicsi Fizikai paraméterek kicsi kicsi Input adatok közepes nagy Kezdeti állapot semmi közepes Ellenőrző vízszint nagy nagy A táblázatból látható, hogy a modell felépítése és használata során a legnagyobb jelentőséget a különböző input adatoknak és az ellenőrző vízszint megadása pontosságának tulajdonítanak. Véleményünk szerint azért nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a modell fizikai paramétereinek, mivel azokat a számítás során optimalizálják.