Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
A távlati vízigény-előrejelzés 483 A távlati vízigémjelörejelzés folyamata Mivel a mikro-gazdasági előrejelzés rendkívül bonyolult, és kevésbé megbízható, mint a makro-gazdasági számítás, ezért célszerű а jövő vízigényét is nagykiterjedésű vízgyűjtőkre, nagyobb területekre, esetleg egész országra meghatározni [2]. Az adatok többsége adminisztratív, ill. gazdasági körzetenként áll rendelkezésre, a vízigényelőrejelzések viszont a vízkészletgazdálkodási számításokhoz vízgyűjtőnként, illetve mérlegszelvényenként szükségesek. Ezért először az adatokat összesítjük a vízgyűjtőre, majd elvégezzük az előrejelzést, és ezután lebontjuk az eredményt a vízmérlegszelvényekre. Gyakran a nagyléptékű becslések V = F (A) (1) kapcsolat felhasználásával készülnek. Itt a V az éves összes vízigény (minden vízhasználó igényének összege), A pedig valamilyen paraméter, amely a területen közvetve, vagy közveLlenül tükrözi a gazdasági helyzet fejlődését, esetleg a legnagyobb vízigényű felhasználó fejlődési adatait. A múlt adatain meghatározott (1) kapcsolatba behelyettesítve a tervezett A értéket becslik a V vízigény változását a jövőben. Èz a becslés egy sor tényezőt általánosít, ami nagyságrendi torzításokat okozhat (ennek részletére a későbbiek is rámutatnak). Tekintsünk át vízigényfajtánként egy differenciáltabb vízigénybecslést. A távlati ipari vízigény előrejelzése Legyen l fejlesztési szinten a'u az i iparág termékkibocsátása j technológiával, 6'ípedig az i iparág fajlagos vízigénye j technológia esetén. Ha megfelelő részletességgel (differenciáltan) számolunk, akkor az adathalmazt célszerű az alábbiak szerint rendezni : II ! I au ais ... ai 3 ... aim • • - • (2) ' " ' ' 1 ' 1 Uni i\n2 • • • a,ij . . . Stitn bíl bl2 ... b'u • . • blm . . . . (3) bili bíi2 • • • bnj . . . bnm így az í iparág h vízigénye j technológia esetén l fejlesztési szinten h\i = a\j-b\j (4) A terület ipari vízigénye (II 1) az l fejlesztési szinten: i~nj=m z 2 Ki (5) i-i i-i Az ipar fejlesztésének mennyiségi adatai rendelkezésre állanak, azonban igen nehéz kijelölni a technológiák jövőbeni alakulását. Ügyszintén nein könnyű megállapítani, a nyitott (direkt) körforgalom, sorbakapcsolt (ismételt) újrahasznosítás, részbeni vízvisszaforgatás (vegyes körforgalom) és teljes visszaforgatás (zárt körforgalom) közötti jövőbeni arányt az üzemek vízgazdálkodásában. Meg kell jegyezni, hogy mind az ah, mind а Ь 1ц elemek belső kapcsolattal is rendelkeznek, és ezt az előrejelzésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az a'i) elemek belső kapcsolataiban figyelembe kell venni, hogy a gazdasági erőforrások nem korlátlanok, a különböző technológiák vízgazdálkodási hatása jelentős. Ezek a tényezők is okai annak, hogy az összevont paraméterrel (pl. nemzeti jövedelem-vízigény kapcsolat alapján stb.) előrejelzett ipari vízigények nem elég pontosak. 10»
