Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Petróczky Ferenc-Ress Sándor-Temesiné Fehér Anna: Többcélú vízelosztó rendszerek rendszertervezése

446 Petróczky F.—Ress S.—Temesiné F. H. V. táblázat Л térség írissvízigényének növekedési iiteme Vízigény megnevezése A vizsgált időszak Vízigény megnevezése 1978-1985 1086-1990 1991-2000 1978-1990 1978-2000 Ivóvíz minőségű Nem ivóvíz minőségű 6,9% 6,3% 3,9% 4,3% 2,8% 2,4% 5,7% 5,5% 4,3% 4,1% összesen 6,4% 4,3% 2,4% 5,5% 4,1% viszonylagos elmaradottsága miatt tervezett gyorsabb ütemű fejlesztés, valamint a következő ötéves tervidőszakban megvalósuló öntözésfejlesztések. Ez utóbbiak érdekében épült ugyanis a Mosonmagyaróvári Duzzasztómű és a Lébényi— Hansági Öntöző Főcsatorna. 3. Л rendelkezésre álló vízkészletek 1. Felszíni vízkészletek A régió területén eredő felszíni vízkészlet mennyisége csekély. A jelenleg hasznosított felszíni víz döntően a szomszédos, vagy a távolabb eső területeken ered. Kiemelt jelentőségű a térség vízellátása szempontjából a Rába folyó hasznosítható vízkészlete. Az ivóvízellátás fejlesztése szempontjából jelentős a folyó mentén kitermelhető partiszűrésű vízkészlet. Hosszú távon pedig a Dunából átvezetett vízmennyiség növelésével lehet számolni. A vizsgált térség néhány vízfolyás szelvényére vonatkozó, augusztusi 80%-os előfordulási valószínűségű kisvízhozamok — amelyeket a vízkészletgazdálkodási gyakorlat konvencionálisan, a további vízhasználatok engedélyezésének elbírálására használ — korábbi vizsgálatok eredményeképpen ismeretesek. Ügy véltük azonban, hogy az időközben végzett vízrajzi észlelésekben rejlő információ tartalmat nem szabad figyelmen kívül hagynunk. Éppen ezért elvégeztük a friss adatokkal kiegészített vízállás- és vízhozam adatsorok feldolgozását.

2 [2J. A természetes és a hasznosítható vízkészlet mennyiségét, néhány jellemző vízfolyás szelvényre vonatkozóan а V/. táblázat tartalmazza. (A szelvények elhelyezkedését — a táblázatbeli sorszámaikkal jelölve azokat — szintén az 1. ábra mutat ja.) A vízkészletgazdálkodási gyakorlatban használt, kizárólag egyes szelvényekre érvényes hasznosítható vízkészlet mennyiségek nem alkalmasak közvetlenül a modell inputjaként való felhasználásra. A modell a vízhasználók térbeli elhelyezkedését ugyanis nem képes követni, így a csak egyes vízfolyás-szakaszokra érvényes hasznosítható vízkészlet mennyiségek sem vehetők figyelembe. Emellett a több csomópontot érintő vízfolyásokból történő, széles körű vízhasznosítási lehetőségek tényét is modellezni kell. Mindezekre tekintettel egy hossz-szelvény vizsgálat sorozatot végeztünk, melynek eredményeképpen a felszíni vízkészlet inputot а VII. táblázatban megadott értékben határoztuk meg [2|. 2 Л feldolgozást az Alsódunauölgyi VÍZIG (Baja) számítóközpontjában — ilr. '/.suf/a István és munkatársai által — kidolgozott vízrajzi adatfeldolgozó program csomagja segítségével készítettük el.