Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Petróczky Ferenc-Ress Sándor-Temesiné Fehér Anna: Többcélú vízelosztó rendszerek rendszertervezése

444 Petróczky F.—Ress S.—Temesiné F. H. A térség összes frissvíz-fogyasztásának tehát mintegy 94%-át tette ki a mezőgazdaság fogyasztása 1978. évben. Az öntözővíz ellátás részben a felszíni vizekből, részben pedig csőkutakból, a felszín alatti vízkészletből történik. A felszíni vizet a Rábából, illetve a MosoniDunából, részben a kettős hasznosítású csatornákon keresztül biztosítják. Az ivóvíz minőségű fogyasztási igényeket a mélységi rétegvíz készletre telepített egyedi vízellátó művekkel elégítik ki. 2. A régió vízigényei Vizsgálataink során a régió határait a vízrajzi, míg a csomópontok határait a közigazgatási egységek határvonalait követve jelöltük ki. Ezzel az eljárással a népgazdasági tervekhez való könnyebb illeszthetőséget kívántuk biztosítani. A csomópontok határai ugyanis a településhálózat fejlesztési tervben kijelölt gazdasági vonzáskörzetek határaival jól egyeznek esetünkben [6]. (A csomópontokat, vázlatosan, szintén az 1. ábra mutatja.) A régió vízigényei a modell alapvető input adatait képezik, s döntő kihatása van megbízható előrejelzésüknek a modellel végzett vizsgálat eredményeire. Alapvetően kommunális, ipari és mezőgazdasági vízigényeket különböztettünk meg. A minőségi igényeket két kategóriába sorolással — ivóvíz és nem ivóvíz minőségű — vettük figyelembe. 1. Kommunális vízigények A települések kommunális vízigényeinek becslését egy vízellátási célállapot kijelölése alapján készítettük el. A célállapotot 1985. év végéig a középtávú népgazdasági tervek alapvetően meghatározták. A 2000. évig kiterjedően pedig — amely időpont a fejlesztési terv készítés tárgyidőszakának utolsó éve — az általánosságban ismert tervszámok voltak irányadók. A becsült vízigények néhány jövőbeni időpontra a következők (összehasonlításképpen az 1978. évi fogyasztás is): 1978. év 1985. év 1990. év 2000. év 15 380 m

3/nap 29 630 m

3/nap 37 100 m

3/nap 50 630 m

3/nap 2. Ipari vízigények Az ipar vízigényeinek előrejelzését alapvetően a tendenciaextrapoláció módszerével készítettük el. Az így becsült értékeket bizonyos iparfejlesztési elképzelések ismeretében módosítottuk, ami jelen esetben az extrapolált értékek csökkentését jelentette. Az előrejelzett vízigényeket a II. táblázat tartalmazza, melyben összehasonlításképpen megadtuk az 1978. évi átlagos fogyasztási adatokat is. II. táblázat Az ipari vízigények várható alakulása (m

3/nap) Vízigényféleség 1978 1985 1990 2000 Technológiai 11 530 15 340 17 130 21 860 Technológiaiból ivóvíz minőségű 7 780 10 650 11 950 15 200 Kommunális 2 200 2 360 2 710 2 800 Ipari összesen 13 730 17 700 19 840 24 660