Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Erdélyi Mihály: A Középső-Tiszavidék vízföldtana és rétegvizeinek dinamikája

A középső Tisza-vidék vízföldtana 401 A süllyedék Sajótorkolat körüli részén (Polgár vidéke) sem egységes a pleisztocén. Az elválasztó közbenső finomszemcsés réteg vékony s a fedőjében levő homoktól („kék homok") a geofizikai furatszelvényeken általában elkülöníthető, de általánosított, összevont szelvényen nem ábrázolható (5. ábra). A Nagykunság közepének a szelvényen (3. ábra) egységesnek tűnő pleisztocénjére is ugyanez érvényes. Ugyanígy van a Hortobágyon is, ahol azonban a hároinosztatúság már jobban látszik. A Nagykunságon és a Hortobágyon a szelvény legnagyobb része alsó pleisztocén korú, ezért is tűnik egységesnek a kis léptékű szelvényeken. E teriilet ugyanis a felső-pleisztocénben alig vagy csak keveset süllyedt. Ezért és a peremektől való távolsága miatt is, ekkor kevés és finom hordalék jutott ide. Ennek legfelső szintje sziltes-löszös üledék (6. ábra), mely a pleisztocén legvégén, még a Tisza helyváltoztatása előtt rakódott le (Sümeghy 1929—32). 6. ábra. Felszínközeli szelvény a Nagykunságból (Sümeghy után) l=lösz, iszap, szik; 2—iszapos homok, homokos iszap, iszapos lösz; 3 = agyagos iszap; iszapos agyag; 4 = folyóvízi és futóhomok; 5 = a talajvíz színtje; 6 = kutató fúrás Pue. 6. Разрез близ поверхности в местности Надькуншаг Fig. 6. Near-surface geological cross-section, Nagykunság region (after Sümeghy). 1 = loess, silt and alkaline soil, 2 = silty sand, sandy silt, silty loess, 3 = clayey silt, silty clay, clay, 4 =fluviatile and wind-blown sand, 5 = ground-water table, 6 = exploratory drilling 5 Vízügyi Közlemények