Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
3. füzet - Erdélyi Mihály: A Középső-Tiszavidék vízföldtana és rétegvizeinek dinamikája
A KÖZÉPSŐ TISZAVIDÉK VÍZFÖLDTANA ÉS RÉTEGVIZÉNEK DINAMIKÁJA DR. ERDÉI.YI MIHÁLY 1 „Amidőn a magyar mérnök az alföldi belvizes területeket lecsapolta, nem tett mást, mint a belvizes területek túlnyomó részét szolgáltató rétiagyagos laposokat szabadította meg víztakarójuktól. Alföldi lecsapoló és árvízmentesítő csatornahálózatunk elsősorban a rétiagyagok óriási kiterjedésű laponyagait szabdalta föl és ezek vízmentesítésére épült ki. Már pedig ezek a mentesített területek... nem szikesek, s nem is voltak sohasem azok, mert nem is válhattak azzá. Tehát itt a lecsapolással kapcsolatban csak hatalmas kiterjedésű, mezőgazdaságunknak óriási hasznot hajtó, jóminőségű, bőtermő területeket adtak át mezőgazdaságunknak, de semmi esetre sem szikeseket." „Viszont a magasabb felszínű, szilt-löszös táblákra és szigetekre, amelyek mélyedményeiben, lefolyástalan laposaiban a szikesek kialakultak, a vízlevezető csatornák már nem igen hatoltak fel, a magyar mérnök ezekhez alig nyúlt... Abban az előadásomban... 1942-ben... azt is megemlítettem, hogy a belvizeket nem elégséges csak a mélyedményekből elvezetni, hanem messzire utánuk kell nyúlnunk magasabb felszínű vízgyűjtő területeikre is, a szikesedési folyamatot állandósító, valószínűleg tovább is terjesztő szilt-löszös táblák, szigetek sziklaponyagos, turjános vizeinek megrendszabályozására is gondoltam. Alföldi öntöző csatornahálózatunkat úgy kell megterveznünk, hogy vele ne csak a sziklaposok vizét lehessen elvezetni, de felszínüket, talajukat megfelelő öntözéssel és műveléssel át is moshassuk." ( Siimeghy./. : A Tiszaszabályozás földtani vonatkozásai. 35. old. Magyar Állami Földtani Intézet 1945-47 Évi Jelentése II. kötet, Budapest 1951.) A kiskörei vízlépcső elkészültével időszerűvé vált egyrészt az érintett terület hidrogeológiájának és áttekintő hidrodinamikájának megírása, másrészt az elmúlt száz esztendő vízrendezési munkálatai nyomán kialakult állapot most következő lényeges változásainak és azok várható hidrogeológiai következményeinek ismertetése. A vízfeltáró fúrások földtani, műszaki és vízminőségi adatainak idejében történt összegyűjtése, rendszerezése és az új fúrásokkal való folyamatos kiegészítése (országos artézi kútkataszter), továbbá a legfontosabb fúrási anyag időnkénti megjelentetése (Urbancsek 1961 -1977.) lehetővé tette e tanulmány megírását. Külön hangsúlyozni kell itt nagy jelentőségét azoknak az idejében meghozott intézkedéseknek, melyek elrendelték a fúrások geofizikai szelvényezését, a kutak geodéziai beszintezését, rétegpróbák elvégzését, mélységi vízmintavételt és vízhőmérséklet mérést. Hála ezen intézkedésekkel nyert értékes adatoknak, lehetséges nemcsak a 1 Dr. Erdélyi Mihály, oki. geológus, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (Budapest). Szerző a tanulmány kéziratát 1973. év első felében készítette. Az 5. és G. részek anyagát 1978-ban dolgozta át.
