Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Domokos Miklós: A Vízrajzi Intézet hidrológiai kísérletei és tájjellemző területeinek múltja és jövője

32 Domokos Miklós A) VITUKI Vízrajzi Intézet telepei: 1. 1978-ban működő és a tanulmányban tárgyalt területek: (1) Fehértó — Majsai belvízöblözet; (2) Komlósi Imre talajvízkutató állomás; (3) Mirhó —Gyolcs-i belvízöblözet és ET állomás; (4) Péli-völgyi vízgyűjtő; (5) Rakaca-völgyi vízgyűjtő; (6) Jósvafői karsztvízkutató állomás. 2. 1973-ban még működtetett, de 1975—76-ig megszüntetett területek: (7) Dunántúli Középhegység karszthidrológiai kísérleti terület; (8) Fancsal — Felsőgagy kísérleti terület; (9) Medes-völgyi táj jellemző és kísérleti terület; (10) Tetves-völgyi vízgyűjtő; (11) Töviskesi megfigyelt terület. 3. 1978-ban működő egyéb kutatóállomások: (12) Balatonszemesi kutatóállomás; (13) Agárdi kutatóállomás; (14) Nicki folyamszabályozási modellkísérleti telep; (15) Kapuvári; (16) Nagykónyi; (17) Fajszi; (18) Szarvas—Kákái ET-állomások; (19) Karcagi meliorációs kísérleti terület (VITUKI és DATEKI közös kezelésében). B) Más intézmények telepei: 4. 1973-ban és részben 1978-ban is működő kísérleti és tájjellemző területek: (20) Babat-völgyi kísérleti vízgyűjtő (GATE); (21) Gaja-völgyi kísérleti vízgyűjtő (Közép-dunántúli VÍZIG); (22) Kisnánai eróziómérő állomás Dolinapataki kísérleti vízgyűjtője; (23) Kondoros-völgyi mintabelvízgyűjtő (ÖKI); (24) Szárazkeszői kísérleti vízgyűjtő (ETI); (25) Erdőháti Meteorológiai Laboratórium (ELTE); (26) Gödöllői kísérleti tér (GATE); (27) Kisújszállási kísérleti tér (GATE); (28) Martonvásári kísérleti tér (GATE); (29) Gyomai vízgazdálkodási mintatér (Körös-vidéki VÍZIG); (30) Mezőnagymihályi kísérleti terület (Észak-magyarországi VÍZIG); (31) Magyaregregyi hidrometriai telep (Déldunántúli VÍZIG és BME Bajai Felsőiskolai Kar); (32) III. sz. Nyírségi főfolyás vízgyűjtője (F"első-tiszavidéki VÍZIG); (33) Orfűi-völgy (Dél-dunántúli VÍZIG); (34) Peresi belvízöblözet (Körös-vidéki VÍZIG). [A telepekről rövid ismertetés Kienitz (1975) tanulmányában (Vízügyi Közlemények, 1975/2. füzet) olvasható]. A Vízrajzi Intézet kezelésében megtartott hidrológiai tájjellemző és kísérleti területek közül hat szolgálja a felszínen és a fedőrétegben, valamint a karsztos kőzetekben lezajló hidrológiai folyamatok megfigyelését.

2 E területek a következők (VITUKI, 1965; Sárváry, 1968): 1. A Fehértó—Majsai belvízöblözet (Kiskunmajsa közelében) 1961-ben létesült, amelyen elsősorban az áteresztő fedőrétegű területek belvízjárasának a törvényszerűségeit kutatják (2. és 3. ábra). 2. A „Komlósi Imre" talajvízkutató állomás (Kecskemét mellett) 1951-ben létesült, amelyen elsősorban a fedőréteg vízháztartását vizsgálják. 3. A Mirhó—Gyolcsi belvízöblözet (Kisköre közelében) 1958-ban létesült, amelyen elsősorban a kötött talajú területek belvízjárásának törvényszerűségeit, valamint a belvíz és a mezőgazdasági termelés kapcsolatát kutatják. 1971 óta az öblözet területén működik a Vízügyi Szolgálat evapotranspirácíós (ET) észlelő2 E hat tájjellemző területen kívül a Vízrajzi Intézet 1978-ban az ország különböző helyein még számos telepet, ill. észlelőközpontot működtetett: az Agárdi kutatóállomást, a Balalonszemesi kutatóállomást, a Nicki folyószabályozási modellkísérleti telepet, 4 evapotranspirácíós állomást, valamint — a Debreceni Agrártudományi Egyetem Karcagi Kutatóintézetével közösen — a Karcagi meliorációs kísérleti területet (1. ábra). Ezek az állomások azonban különböző okokból nem sorolhatók az 1/b részben definiált hidrológiai tájjellemző (vagy akár kísérleti) területek közé, ezért ez a tanulmány nem foglalkozik velük.