Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Hajós Béla: A Rajna szabályozásának környezeti hatásai

A Rajna szabályozásának hatásai 385 b. A szabályozási munkák következtében kialakult talajvízszint változások Az előzőekben ecsetelt Felső-rajnai mederváltozások a vízszintváltozások (8. ábra) különböző mértékben kihatottak a folyó környezetére, ezen belül is elsősorban a határterületek talajvíz viszonyaira. Mielőtt a kérdést részletesen tárgyalnánk, szükséges a talajvíz helyzetét befolyásoló tényezőket összefoglalni. A Rajnának, de általában minden folyónak a környező térség talajvízszintjére kétféle módon van befolyása. Az egyik a folyóból való betáplálás, a másik a folyó vízszintjének támasztó, talajvíz visszaduzzaszló hatása. A Rajnából csak szűk térségben van betáplálás a talajvízbe. A klorid tartalom mérése által bizonyítani lehetett, hogy a folyó mindössze 4 km szélességben táplálja a talajvizet, amely topográfiai viszonyokból, a Feketeerdő hegyeinek közelségéből fakad. Ezzel összefüggésben sem szabad viszont a hatást lebecsülni. A másik jelentősebb hatás, hogy a folyó felé törekvő talajvíz akadálytalan bejutását a Rajna magasabb vízállása meggátolja, a kialakuló ellennyomás áramlási viszonyát az esésviszonyoknak megfelelően megváltoztatja, és a talajvíz szintjét a folyó környezetében megemeli. A fentiekből egyenesen következik, hogy a múlt században és az azt követő időszakban a folyóban bekövetkezett vízszintcsökkenések azonos nagyságrendű talajvíz vízszintsüllyedést okoztak, amelynek káros hatását a Rajna mellékére úgy érzem nem kell külön ecsetelni. Különösen jelentős károk jelentkeztek a Basel—Strassburg közötti felhagyott meder mentén, ahol a bevezetett 30—50 m

3/s vízhozam a folyó korábbi támasztó és betápláló hatását nem tudta pótolni. A fellépő mezőgazdasági károk, a környező terület kiszáradása váltotta ki elsődlegesen azokat a német oldali tiltakozásokat, amelyek végül is a Basel — Strassburg közötti összefüggő mellékcsatornázás-elképzelés megvalósításához vezetett. Egyidejűleg viszont a felhagyott mederben a tartós szárazabb időszakokban intenzív, de értéktelen állományú bokros, fás vegetáció fejlődött ki, amelynek gépesített fenntartása majdnem megoldhatatlan feladat. További meglepő káros hatások jelentkeznek folyócsatornázás folytatása kapcsán, a duzzasztott szakaszokon. A vízlépcsők és egyéb küszöbök mögött csökken a vízsebesség és egy korlátozott szakaszon megemelkedik a vízszint. A magasabb vízállásokból kifolyólag egy tartós nyomás és betáplálás jelentkezik a talajvíz irányába. Ez viszont egyre több, a duzzasztott térben kiülepedett, szilárd szennyező anyagot ragadott magával, amely idővel a talaj pórusokat eltömte, vagyis az összeköttetés a folyó és a talajvíz között megszakadt. Ez a kezdetben megemelkedett talajvízállások későbbi lassú csökkenéséhez vezetett. A pórusok kiöblítésére az állandó duzzasztás miatt gyakorlatilag nincs lehetőség. Az eltömődés révén a korábbi parti szűrésű kutak működése gyakorlatilag lehetetlenné vált. c. A folyócsatornázás hatása az árvíz levonulásra Kedvezőtlenül befolyásolták a beavatkozások az árvízi viszonyokat, amely közvetlenül ismét visszahat a talajvízszintre is. A csatornázás előtt a Felső Bajnán évente kétszer jelentkezett árvíz, a nyári hóolvadásből származó vízszintemelkedések mindig jelentősebbek, mint a csapadék okozta téli lefolyás. Ugyanakkor a 4 Vízügyi Közlemények