Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

3. füzet - Hajós Béla: A Rajna szabályozásának környezeti hatásai

A Rajna szabályozásának hatásai 373 Folyószakasz megjelölése Kisvíz m

3/seo Középvíz m

3/sec Árvíz m

3/sec Vízhozam arányok Alpoki-Rajna Magas-Rajna Felső-Rajna (GWh) Közép-Rajna Alsó-Rajna 160 2 150 860 1 500 1030 5 700 1800 7 030 2500 10 400 1:5,4:73 1:12,3:22,9 1:5,1:28,2 1:3,1:12,1 1:3,2:13,3 400 350 300 250 200 150 100 50m + NN 2. ábra. A Magas- és Felső-Rajna Konstanz — Bingen közötti vázlatos hossz-szelvénye Figure 2. Profil en long du Rhin Haut et Supérieur entre Constance et Bingen Bild 2. Skizzenhafter Längsschnitt des Hohen- und Oberrheins zwischen Konstanz und Bingen I. táblázat A Rajna folyó vízhozam adatai ként kell megemlíteni, hogy mialatt az Alpok hatása miatt a folyó felső szakaszán a nyári lefolyás a döntő, lefelé a téli lefolyás dominál. Jelentős a Bódeni tó tároló és csúcs csökkentő hatása. A folyó vízhozam adatait az I. táblázat érzékelteti. A táblázatból látható a mellékfolyók kiegyenlítő és transzformáló hatása, ami részben a folyócsatornázásokra vezethető vissza. A Rajna a történelem folyamán sok katasztrófát és szenvedést okozott a környék településeinek és lakosságának, pl.: 1342-ben a mainzi dóm, Frankfurt és Köln városa került víz alá. Az írásos feljegyzések a legnagyobb rajnai árvizet 1876ban regisztrálták, de jelentős árvizekről beszélhetünk 1882/83 és 1925/26 telén és 1955 és 1970-es években. Az árvízszintek alakulását vizsgálva, megállapítható, hogy elsősorban a szabályozások hatására, amint erre később visszatérek, a levő-