Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
3. füzet - Szesztay Károly: A vízgazdálkodás vízháztartási adottságai Magyarországon
360 Szesztay Károly — Ha a térszín fizikai és biológiai folyamat rendszerét adott célkitűzés (pl. a víztározó képesség és az ökológiai potenciál növelése) érdekében módosítani szükséges, mindig számolni kell a 4. ábra szerinti másodlagos hatásokkal, amelyek a kívánt eredmény szempontjából kedvezőtlenek is lehetnek (pl. a kellő körültekintés nélküli öntözés hatására fellépő másodlagos szikesedés, vagy a növényvédőszerek és műtrágyák okozta vízminőségi károsodás stb.). 5. Emberi beavatkozások hatása a Kárpát-medence vízháztartására A fentiekből következik, hogy minden térszíni változásnak van vízháztartási hatása, amelynek irányzata és mértéke elsősorban az alábbi körülményektől függ: a) A víznek mennyire van kulcsponti, vagy korlátozó szerepe a térszín fizikai és biológiai folyamat rendszerében? Arid területeken a hatás, egyébként azonos körülmények között, jelentősebb és általában gyorsabb, mint csapadékos éghajlatú vidékeken ; b) A változtatott tényező közvetlenül részt vesz-e a vízháztartás alakításábanvagy közvetett áttételes és késleltetett hatás-láncolat alakul ki? c) Van-e, vagy vannak-e korábbi változásokból származó hosszú távlatú irány, zat változások kialakulóban és az új beavatkozás ezek eredő hatását erősíti, vagy gyengíti? A fenti szempontok tükrében a Kárpát-medence vízháztartási adottságai az emberi beavatkozások hatását illetően az alábbiak szerint jellemezhetők: 1.) A peremvidékektől a medence belseje felé jelentékenyen növekvő ariditásnak megfelelő (lásd a 3. ábrát) a víz különösen a Nagyalföld és a Duna—Tisza köze déli részén játszik kulcsponti szerepet a térszín fizikai és ökológiai folyamatainak alakulásában. A medence belsejének jelentékeny (hosszú idő átlagában mintegy 9 km 3/év) párolgási vízhiánya nyomán kialakuló kapilláris potenciál-gradiens a fedőrétegen, továbbá a felszín közeli víztartó rendszereken keresztül jelentékeny szívóhatást tart fenn a vízben gazdagabb peremvidékek és a felszíni víztartók irányában. 2.) Az elmúlt évszázadok és évtizedek folyamán a Kárpát-medence térszíni folyamatait az emberi beavatkozások közül elsősorban az erdőborítottság mértékének megváltoztatása, a vízszabályozások és a talajművelés módosították. (L. 8. jegyz.) A vízszabályozások közvetlenül, a növényzeti változások és a talajművelés elsősorban a hőháztartási és talajtani tényezőkön keresztül módosították a térszíni vízháztartás alakulását. Több évtizedes és évszázados idő léptékű feltárásokban és értékelésekben az éghajlat ingadozások hatásai sem hagyhatóak figyelmen kívül. (L. 9. jegyz.) 3.) Az emberi beavatkozások hatásának vizsgálatához kiindulásul szükség van a Kárpát-medence vízháztartásának főbb természeli adottságait összefoglaló modell megfogalmazására, melynek egyik szóba jöhetőnek látszó elvi vázlatát az 1. ábra mutatja be. A modell szerkezeti vázát a „2", „3" és „4" jelű blokkok alkotják, amelyeknek fizikai interpretálása a Kárpát-medence főbb felszín alatti víztartó rendszereinek, illetve ezek egymás közti, továbbá a felszíni vizekkeli és a fedőréteggeli hidrodinamikai kapcsolatának ismeretét, illetve feltárását kívánja. (L. 10. jegyz.)
