Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó-Lotz Gyula: A Zala folyó szerepe a Balaton tó eutrofizálódásában

254 Joó О. és Lötz Gy. 104 millió m

3 térfogatú, 75 km

2 felszínű, 1,4 m átlagos mélységű tározóban tartsák vissza. Ezt fokozatosan, két ütemben lehetne megépíteni. lit a Zalán érkező, a Balatonra káros anyagokat a Kis-Balalon területén vissza lehetne tartani. Ezért a tanulmány ismerteti ennek a területnek múltját, kialakulását, majd megállapítja, hogy a javaslat megvalósítása a régi Kis-Balatonnak a mai körülményekhez igazított rekonstrukcióját jelenti. Ez lehetővé teszi, hogy a rekonstruk ció első ütemének üzembe helyezése jelentősen akadályozza a Zala lebegő, szerves és tápanyagainak a Balatonba futását, így a tó eutrofizálódását. IRODALOM 1) Balatoni Környezetvédelmi Kutatásokat Koordináló Tanács (szerk. Máthé F.): Jelentés a Balaton regionális környezetvédelmi kutatási program keretében 1978. évben folytatott kutatási témákról. Kézirat. Tihany. 1979. 2) Bendefy L. : Krieger Sámuel 1776. évi tervezete a Balaton lecsapolásáról. Hidrológiai Tájékoztató 1973. 3) BélM.: Descriptio ComitatusSimeghiensis. Kézirat. Főszékesegyházi Könyvtár, Esztergom, Batthyánvgyűjtemény C.at. X. Tit. I. ddd (55) É. n. (1740 körül). 4) Boqárdi J. : Vízfolyások hordalékszállítása. Akadémiai Kiadó. Budapest. 1971. 5) Cholnoky J. : A Balaton hidrográflája. Hornyánszky Viktor, Budapest, 1918 6) Cholnoky J. : A Keszthelyi-öböl fellszapolódása, Balatoni Szemle, 1942. pp. 209—211. 7) Dobolyi—Horváth: I.égkörböl közvetlenül a Balatonba jutó szervetlen növényi tápanyag mennyiségének vizsgálata. Hidrológiai Közlöny, 1978/1. 8) Füzes F. M.—Sági K.: A Keszthelyi-öböl regressziós jelenségei. In: Veszprém megyei múzeumok közleményei 5. Veszprém, 1966. pp. 339—373. 9) Joó О. : A Kis-Balaton tározó létesítésével kapcsolatos tervek. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottságának (VEAB) értesítője. Veszprém, 1977. 10) I.otz Gy.: A Zala első rendezési terveinek mérési adatai a Balaton 1840 előtti vízszintjeire. Földrajzi Értesítő XXIII. (1974) 2. füzet pp. 263—274. 11) Lötz Gy.: A Kis-Balaton múltja és jövője. In: Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból. Zalai Gyűjtemény 8. Zalaegerszeg, 1978. 12) Magyar Hidrológiai Társaság Balatoni Ankét dolgozatai, Keszthely, 1976. szept. 30—okt. 1. 13) Nyugatdunántili Vízügyi Igazgatóság: Balaton vízminőségvédelmi tanulmány— Zala-vízgyűjtő. Tervdokumentáció, 1691/1976 tsz. Szombathely, 1976. 14) Nyugatdimántúli Vízügyi Igazgatóság: A Kis-Balaton múltja és jövője. Tanulmány. Szombathely,\978. 5) Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács: Ajánlások a Balaton környezet védelmére. Kézirat. Budapest, 1978. 16) Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság: Vizi környezetvédelem a balatoni üdülőövezetben (9—20—7311 T). Kézirat. Budapest, 1975. 17) Országos Vízügyi Hivatal: Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program. Budapest, 1979. 18) Straten, van G.—Jolánkai, G.—Herodek, S. : Review and Evolution oí Research on the Eutrophication of Lake Balaton. International Institute for Applied System Analysis, Laxenburg, 1979. 19) VITUKI : A Balaton délnyugati részében előálló vízmosások és hordalékvándorlás, különös tekintettel a Keszthelyi-öböl feliszapolódására. Témajelentés. Budapest, 1975. 20) VITUKI: Vízrajzi Atlasz 21. Balaton. Budapest, 1976. 21) VITUKI: A Balatonba ömlő nem pontszerű szennyezések vizsgálata. Témajelentés. Budapest, 1976. 22) VITUKI: A balatoni kutatások eredményeinek összefoglalása. Témajelentés. Budapest, 1977. 23) VITUKI: Kis-Balaton védőrendszer Koncepciótanulmány (7783/2—556). Budapest, 1979. 24) Vízügyi Tervező Vállalat: A kis-balatoni védőrendszer koncepcióterve Tsz: 21993. Tervdokumentáció Budapest, 1979. * * * The role of the Zala River in the eutrophication oí Lake Balaton by Dr. O. Joó and Gg. Lötz, Civ. Engrs. Lake Balaton of round GOO sq. km surface area is situated in the center of Transdanuvia, the area of Hungary lying west of the Danube. The largest shallow lake in Europe has acquired considerable touristic and recreational significance. The largest tributary stream is the Zala River, which drains a catchment area of 2622 sq. km. Tiie total tributary catchment of the lake is 5774 sq. km (Fig. 1).