Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó-Lotz Gyula: A Zala folyó szerepe a Balaton tó eutrofizálódásában

230 Joó О. és Lötz Gy. gr/s 4. ábra. A vízhozam, a lebegő-, a nitrogén- és foszfor-tápanyagok napi töménység és hozam értékei a Zalán Zalaapátinál 1977-78-ban két év alatt Fig. 4 1= streamftow, 2 = suspended solids, 4 and 5 = nutrients. Daily concentrations and discharges in the Zala River at Zalaapáti, in 1977 and 1978 Bild 4. Ganglinien vershiedcner im Messquerschnitt Zalaapáti während der Zeitspanne 1977 — 1978 gemessenen Parameter. 1 = Durchfluss ; tägliche Konzertrations- und Frachtwerte des 2 = Shcwebstoffes und 4 — 5 = der Nährstoffe esetén nemcsak a hordalékhozam és töménység növekszik, hanem a tápanyagok hozama és — kisebb mértékben — töménysége is. Az 1976. évben Fenékpusztán vizsgált két árhullám nagyobb léptékben felrakott megfelelő görbéi (5. ábra) jól szemléltetik, hogyan növekszik a vízhozammal a lebegő tápanyagok mennyisége és töménysége. Megvizsgáltuk a csapadék, a vízhozam, összes lebegő anyag, összes nitrogén, öszszes foszfor havi mennyiségeit is a napi mérések alapján. A nitrát-nitrogén (N0

3-N), foszfát-foszfor (PO4-P) — mint könnyen felvehető növényi tápanyagok — valamint a szervesanyag-terhelés jellemzésére a kromátos oxigénfogyasztás havi értékeit a heti gyakoriságú mérések alapján állapítottuk meg. Mindezeket a 6. ábrán tanulmányozhatjuk. Látható, hogy a foszfát-foszfor kivételével mindegyik jellemző változása a vízhozam-idősorhoz igazodik. Azt is érzékelhetjük, hogy a méré-