Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Takács Lajos: A Körösök vízkormányzási rendszere

A Körösök vízkormányzási rendszere 217 7. ábra. A Körösladúruji (4) duzzasztómű Рис. 7. Подпорное сооружение Кёрёшладань Figure 7. Barrage en rivière Körösladányi (4) a Körösök csatornázása. A duzzasztó 2X 18,00 m-es szabadnyílású műtárgy. Elzárószerkezete a középső mederpillérből olajhidraulikával mozgatható billenőtáblákból áll. Az elérhető max. duzzasztási szint 87,50 m. Orsz. A kezdeti duzzasztás szintje 85,20 m. Orsz. Mindkét parti pillérben hallépcső épült. Hajózsilip ennél a duzzasztónál sem létesült, de helye a baloldali hullámtérben biztosítva van (7. ábra ). A Hortobágy —Berettyó toroki árvízkapu nem kimondottan vízhasznosítási műtárgy, mégis említést kell tenni róla, mert a Hármas-Körösön beállott különleges esetekben ezzel biztosítható az öntözővízszint a főcsatornában. A Hortobágy — Berettyó torkolatában 1898 — 1899 között egy háromnyílású, táblás zsilip épült. A Békésszentandrási duzzasztó létesítése lehetőséget nyújtott arra, hogy a Hortobágy—Berettyó mellett levő két város, Mezőtúr és Túrkeve is bekapcsolódjon a körösi víziút-hálózatba. Ezért 1940 — 41 között a táblás zsilipektől balra, a hajózóút biztosítására oldalcsatornát építettek és ezen a körösi árhullámokat árvízkapuval zárták ki. Az árvízkapu nyílása 12,00 m, küszöbszintje 78,35 m. Orsz., ami az árvízkapu szelvényében a legkisebb körösi hajózási vízszint mellett is 3,00 m-es vízmélységet biztosít. Az árvizek visszatartását vaslemezből készült és megfelelően merevített 2 db kapuszárny biztosítja. Az öntözővíz szintjét a főcsatornában — szükség esetén — az árvízkapu ideiglenes elzáróberendezésével (fával burkolt „I" szelvényű vasgerendák) lehet biztosítani (8. ábra).