Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
2. füzet - Polohn István-Szappanos Ferenc: Magyar-jugoszláv közösérdekű vízi munkák a Dráva völgyében
196 Polohn I. és Szappanos F. Kelemenliget—Drávasztára között (2. ábra), jugos zláv rés zről a jobb parton Sopje—Noskovci, illetve Vrbvka—Neteca között. A vízügyi együttműködés szép példája, hogy a Dráva jobb partján, de magyar területen épült meg a Brodic—Zgruti töltés két szakasza néhány jugoszláv község határának és belterületének védelmére. I) ) Folyószabályozás és hasznosítás A Dráva folyó kereken 40 000 km 2 vízgyűjtő területe négy ország területére esik: Olaszország (0.4%), Ausztria (49,6%), Jugoszlávia (34,4%) és Magyarország (15,6%). A több mint 700 km hosszú folyó forrásvidéke Olaszországban, a Kami Alpok (Dolomitok) nyugati végénél fekszik, kb. 1200 m tengerszint feletti magasságban. Ausztriában mintegy 250 km utat tesz meg, Jugoszlávia területén 280 km-t, és további 170 km hosszú szakasz — kisebb megszakításokkal — határt képez Magyarország és Jugoszlávia között. A vízgyűjtőn az éves csapadék 660—1530 mm között változik. A folyó kiegyenlített vízjárása az atlanti-óceáni, a mediterrán és a szárazföldi éghajlat együttes hatására alakul ki. Jellemzőek a június—júliusi és az október—novemberi nagy vizek, továbbá a február—márciusi kisvizek. A vízjárást az alpesi szakasz irájivJJJnJ A magyar—jugoszláv közös érdekű szakaszon a legkisebb és legnagyobb vízhozamok aránya 1 :15. a vízjáték 650 cm körüli. Л Dráva folyón végzett szabályozási munkálatokról a XVIII. század végétől vaunak adataink. Az első hnavLÜko zások mederátmets zések formájában történtek. 1784—1848 között összesen 75 km hosszban, 62 helyen végezték el a túlfejlett kanyarok átmetszését, amelynek eredményeként a folyó hossza 40%-kal rövidült, a vízmozgás felgyorsult, a meder mélyülni kezdett. Végleges jellegű kő- és rözsemüvck 1887-től épülnek a folyón. Az 1. világháború kitöréséig elkészüli a Barcs környéki, a Tét/újfalu — lludakovac. ill. a Zaláta Кisszentmárton közötti folyószakasz szabályozása teljesen, az országhatár alatti szakasz szabályozása pedig részben. A munkák 1915-ben megszakadtak, s azóta sem fejeződtek be. 10-ÍT-lől ke'dädöen — a Magyar—Jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság működése révén — mind n agyob b hangsúlyt kapott a Dráva szabályozásának kérdése. A fejlesztési elképzelések kialakítását azonbanJiátráiiaita a meder akkori állapotára. de a vízjárásra, a jégjárásra és a hordalékmozgásra vonatkozó adatok hiánya is. Első feladatként szé ies körű adatg yűjtést kellett megszervezni, mert mind világosabbá vált, hogy megfelelő alapadatok nélkül sem a folyószabályozás, de az árvízvédelmi művek, a hajózás, továbbá a kapcsolódó egyéb vízgazdálkodási ágazatok — így pl. a vízerőhasznosítás — fejlesztése sem lehet eredményes. 1958-ban közös munkával elkészültek a Dráva 65 — 75 fkm ( országhatár - Drávaszabolcs) közötti szakaszának szintvonalas mederfelvételei, majd az erre alapozott kiviteli tervek. Л szabályozási munkák ezen a szakaszon 1960—65 évek között folytak. Rövidesen újabb felvételek és tervek készültek. Ezekre támaszkodva 1968—73 között végrehajtották a 75—85 fkm (Drávaszabolcs—Szaporca) közötti folyószakasz szabályozását is (3. ábra). Az építési feladatokkal párhuzamosan 1966 — 68 években végezték el a két érintett ország vízügyi szervei a Dráva-torok — M ura-torok közötti 238 km hosszú, közös érdekű folyószakasz rétegvonalas felmérésének munkálatait. E felmérések ered-
