Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Polohn István-Szappanos Ferenc: Magyar-jugoszláv közösérdekű vízi munkák a Dráva völgyében

M AG Y A R-JUGOSZLÁV KOZOSERDEKÜ VIZIMVNKÁK A DRÁVA VÖLGYÉREM POLOHN ISTVÁN SZAPPANOS FERENC 1 Az államok nemzetközi kapcsolatai közül a legfontosabbak, a legalapvetőb­bek azok, amelyek elemi szükségletek kielégítését szolgálják. Ezek közé sorolha­tó hazánkban a vízgazdálkodás is, hiszen országunk és a környező államok politi­kai határai megosztják a természetes földrajzi-vízrajzi egységek területét. A Kárpát-medence Európa domborzatilag és vízrajzilag legtökéletesebb egy­séget alkotó medencéje. Ez a zárt természetföldrajzi egységet alkotó medence öt állam területére esik. Hazánk területe teljes egészében a medence legmélyebb részén helyezkedik el. Ebből következik vízgazdálkodásunk sajátos helyzete, és­pedig — a medence teljes területéről származó vizek — közöttük a nagy veszélyt jelenlő árvizei — hazánkon keresztül folynak le; — a felszíni vizeink 96%-a (nyári kisvizek idején 99%-a) külföldről származik, ezért a határainkon kívül bekövetkező minden mennyiségi és minőségi változás érzékenyen érinti az országot. Nincs a vízgazdálkodásnak egyetlen szakágazata sem, ahol a szomszédos államokkal, azok vízgazdálkodásával e szoros összefüggés ne jelentkezne. Ezek az összefüggések megkövetelik, hogy hazánk és a szomszédos államok között a víz­ügyi együttműködést a kölcsönös érdekeket figyelembe vevő megállapodások szabályozzák. Az 1. világháború után a Trianoni Békeszerződés a vízügyi viszonyok állam­határoktól független egységéből kiindulva helyes alapelveket állapított meg. Az utána következő időszakban Magyarország és a szomszédos államok közötti víz­ügyi kapcsolatok jogalapját a Békeszerződés 292. cikke alkotta, kimondva azt, hogy ha az új határ megállapítása következtében — valamely államban a vízügyi viszonyok (a vizek regime-je) más állam területén végzett munkáktól függenek, vagy ha — valamely állam területén — a háborút megelőző szokás (szerzetl jogok) alapján — olyan vizeket vagy vízierőt használnak fel, amelyek más állani terü­letéről származnak, akkor az érdekelt államok között olyan természetű megállapodást kell létesíteni, amely mindegyikük érdekeit és szerzett jogait biztosítja. Ezzel tehát a nemzetközi vízügyi együttműködés alapelveként határozottan az érdekelvet jelölte meg. így a bé­1 Polohn István oki. mérnök, osztályvezető, Szappanos Ferenc oki. mérnök, igazgatóhelyettes Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság (Pécs) Л tanulmányt a vízügyi igazgatóságuk munkái ismertetésének 1980. elején megindított sorozata kereté­ben bocsájtja közre a pécsi Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság

Next

/
Oldalképek
Tartalom