Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

2. füzet - Stelczer Károly: A hordalék mozgása. II. rész. Virtuális haladási sebesség meghatározása

A görgetett hordalék mozgása 177 Л számítás eredményeként a következő kétváltozós korrelációs kapcsolatok adódtak : Alluviális meder, hidraulikailag érdes mederfenék — „puha" mederanyag D 8 0=0,031 38 m v f=234,33ïï h v + 0,6355 [in/s] (12) adatok száma 41, korrelációs tényező r=0,855 — „kemény" mederanyag 080=0,25 84 m », = 6I,92» h v + 0,6933 [m/s) (13) adatok száma 201, korrelációs tényező r = 0,634 D 8 0 = 0,014 17 m ü, = 61,22» h v +0,6025 [m/sj (14) adatok száma 300, korrelációs tényező r=0,526. A három szemcsenagyságra vonatkozó, a víz fenéksebessége és a hordalék virtuális haladási sebessége közötti korrelációs kapcsolatokat a következőkép­pen értékelhetjük : — az összefüggések szorzóállandója nagy eltérést mutat a kétféle mederanyag esetén. Л „puha" mederanyag esetén a szorzóállandó — a várakozásnak megfe­lelően — lényegesen nagyobbra adódott, mint „kemény" mederanyag esetén. Viszont azonos mederanyag (..kemény") mellett a szorzóállandó értéke közel azonos­ra adódott. Ez pedig azt jelenti, hogy azonos mederállapot esetén a szorzóállandó értéke az általunk a természetbeni vizsgálatokba bevont és érvényesnek te­kinteti szemcsetartománvban (0,005<d<0,05 m) függetlennek tekinthető a szem­átmérőtől. Gyakorlati számításukra a szorzóállandó ériékét a következő kerek értékekkel javasoljuk figyelembe venni: kohézió nélküli (alluviális) meder — „puha" mederanyag (mederállapot) esetén:-230; „kemény" mederanyag (beleértve az „önhurkolódott" mederállapotot is) esetén : 60. Az összefüggések összeadó állandója adoll mederállapothoz és adott szem­csenagysághoz tartozó kritikus fenéksebesség állagértékéi jelenti, vagyis azt az át­lagos kritikus fenéksebességet, amelynél a görgetett hordalék virtuális haladási sebessége éppen zérus. Nyilvánvaló, hogy az így megállapított kritikus fenék­sebesség lényegesen megbízhatóbb hiszen egy fizikai folyamat jól meghatároz­ható határértékéről: e h v—-0 van szó -, mintahogyan azt az Euler-féle tárgyalási mód laboratóriumi kísérlete alapján (egy-egy kavicsszem kritikus vízsebességé­nek meghatározásával) lehet meghatározni. A (12)—(14) összefüggések szorzó- és összeadó állandóira vonatkozó meg­állapítások alapján a fenéksebesség és a virtuális haladási sebesség közötti kap­csolatot a v f=bi> h y + T> f c (15)

Next

/
Oldalképek
Tartalom