Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
VITUKI vízgépészeti laboratóriuma 145 Szerelvényhidraulikai vizsgálat esetén, a 13 mérőszakaszba beépített szerelvény üzemi jellemzőinek mérése kapcsán, a szivattyúmérésekhez hasonlóan kavitációs jelenségek is tanulmányozhatók. A legnagyobb beépíthető méretszerelvény vizsgálata esetén 800 mm-es átmérővel jellemezhető. Ebben az esetben azonban a teljes csőkeresztmetszetre vonatkoztatott átlagsebesség már nem nagyobb, mint 2 — 2,5 m/s. b) Egyedi szerelésű mérőkörökkel végezhető vizsgálatok Elsősorban a nagyobb nyomócsonkátmérőjű szivattyúk vizsgálatát egyedi szerelésű mérőkörök alkalmazásával lehet megoldani. Ez helyileg az 1. ábrán feltüntetett mérőcsarnok mérőmedencéje felett rendezhető el. Attól függően, hogy a mérőkörben a szivattyú által szállított térfogatáramot mivel mérjük, a következő lehetőségek állnak rendelkezésre. 800 mm-es átmérőig magyar szabvány szerinti mérőperemmel felszerelt mérőkör helyezhető el a medence felett. A mérhető vízszállítás felső határát a szivattyú teljesítménye határozza meg. A fenti átmérőjű csőkeresztmetszetre vonatkoztatva, ha az átlagsebesség pl. 6 m/s, Q = 3 m 3/s is lehet. Maximálisan 1000 mm-es csőátmérőig hitelesített bukócsatorna is rendelkezésre áll Q = 2,5 m'/s-os méréshatárig. Nagyobb csonkátmérőjű szivattyúk egyedi próbamérései alkalmával (max. 1500 mm-es nyomócsonkátmérőig) a vízszállításmérés ultrahangos áramlásmérő alkalmazásával valósítható meg. Ebben az esetben az áramlásmérő helyes működése (a műszer által körkeresztmetszetű csőben mért átlagsebesség helyessége) a fentebb ismertetett 800 mm-es átmérőjű csővezetékre épített szabványos mérőperemmel ellenőrizhető. Szivattyúk méréseihez tehát a fenti típusú mérőkörök valamelyikét építhetjük meg. A mérőkörök mindegyike megfelel a vonatkozó nemzetközi (ISO) szabvány [2j előírásainak. Végül itt említjük meg, hogy a mérőcsarnokban elvégezhető hidraulikai vizsgálatok villamosenergia-ellátását egy maximálisan 1,0 MW összteljesítményű, 0,4 kVos feszültségű elosztóközpont szolgáltatja. e) A vízgép- és szerelvényhidraulikai vizsgálatok műszerezése A vízgép- és szerelvényhidraulikai vizsgálatok műszerezése mind a 2. d) fejezetben ismertetett EMG 666-os kalkulátor bázisú on line típusú, mind pedig a már korábban kifejlesztett, TELEXDAT bázisú, off line típusú mérésadatgyűjtő rendszer [3j alkalmazásával oldható meg, A TELEXDAT bázisú mérésadatgyűjtő rendszer működését és alkalmazását egy AGROFIL 600 típusú dízelmotoros szivattyúagregát korábban végrehajtott prototípusvizsgálatával kapcsolatban mutatjuk be. A mérésadatgyűjtő fő egységei: a TELEXDAT TM készülék, a távgépíró és szalaglyukasztó, központi tápegység a távadók (mérőérzékelők) táplálására, valamint digitális frekvencia- és időmérő és digitális multiméter ellenőrzés és hitelesítés céljára. A mérésadatgyűjtő rendszer technikáját a 3. ábra szemlélteti. Ennek megfelelően a TELEXDAT TM készülék jelenlegi kiépítésében 2 db digitális és 8 db analóg bemenettel rendelkezik. A speciális igénynek — üzemanyagfogyasztás, ill. fordulatszám mérés — megfelelően a két digitális csatornához külön-külön illesztő egység készült. Az üzemanyag-fogyasztást egy PTF 80 típusú műszerrel mértük, amelynél adott hengerűrtartalmú dugattyú alternáló mozgást végez. A dugattyú mindkét véghelyzeténél egy — a dugattyúra szerelt — mágnes egy-egy reed relé kontaktust zár, ami mágnesszelepeken át az irányváltást és az illesztő elektronikát vezérli. A TELEXDAT készülék a dugattyú egyszeri oda-vissza mozgásának idejétméri 00,00—99,99 sec tartományban 10" 7 sec-os pontossággal. A fordulatszámot EMG EDS 4819 típusú résiniciátorral mértük. Ehhez a méréshez az időalapot ugyancsak a dugattyú mozgása szolgáltatta. A mérés indítása után beérkező első dugattyúvéghelyzet jelre indul az üzemanyag-fogyasztás és a fordulatszámmérés, és automatikusan leáll, ha a dugattyú ugyanebbe a véghelyzetbe tér vissza. 10 Vízügyi Közlemények