Vízügyi Közlemények, 1980 (62. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

114 Károlyi Zoltán érdekében, az öntözővíz-szolgáltatás csak később vált fő feladattá. Ugyancsak a hajózás és az öntözés érdekében épült meg 1942-ben a Békésszentandrási Vízlépcső. Az 1969-ben üzembe helyezett Békési Duzzasztó célja az öntözővíz szolgáltatása, ipari vízellátás, valamint a hajózás fejlesztési lehetőségének biztosítása. A hajózsilip nem készült el, csak a későbbi megépítés lehetősége adott. A korábban épült duzzasztók tapasztalatait messzemenően hasznosították a Körösladányi Duzzasztó létesítési céljának meghatározásában, tervezésében, építésében, továbbá az esztétikai szempontok fokozott figyelembevételében. A vízlépcső alapvető szerepe, hogy a Tiszából a Körös-völgybe átvezetett vizet az igények szerint megossza, hatásterületén a vízhiányt megszüntesse, lehetővé tegye a települést és iparfejlesztést, valamint fejlesztési lehetőséget teremtsen a vízkészletnövelés és a hajózás számára. A duzzasztó 1977-ben lépett üzembe. 6. A vízlépcsők építésének céljai között a folyószabályozás is nagy súllyal szerepel. A duzzasztó alapvetően megváltoztatja a hagyományos elveken alapuló folyószabályozási tervezési módszereket. A duzzasztott térben a szabályozás már nem elsősorban a gázlók megjavítására, hanem az árvizek és a jég kártétel nélküli levonulását, valamint a hajózást is akadályozó éles kanyarok megszüntetésére irányul. A középvízi szabályozás keretében a szakadó partok megkötését, rögzítését kell megfelelő vonalozás mellett elvégezni. A tapasztalatok alapján a duzzasztás megkezdése előtt a partbiztosítási, partvédelmi munkákra a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani, mert a duzzasztó üzeme miatt keletkező gyakori vízszintváltozások erősen igénybe veszik a partokat. Hazánkban a nagyobb folyók közül elsőként a Tiszán valósul meg a folyócsatornázás, így nincs kialakult gyakorlat a csatornázott folyók szabályozására. Ezért sok megoldandó feladat van még. Ezek közül is a leglényegesebb a vízlépcsők hatásának ismerete a vízjárásra, a folyó morfológiájára, a meder geometriájára, hidraulikai, hordalék-, jégviszonyaira. E problémák tisztázására irányuló kutatás eredményeként válik lehetővé a Tisza egységes, komplex szemléletű, új szabályozási elveinek meghatározása. 7. A szabályozások és a vízlépcsők eredményeként a víziút, amely a tiszai hajózás fejlesztésének egyik feltétele volt, adott, és a folyamatban levő, valamint a tervezett munkák révén hosszú távon biztosított. Az elvégzett vizsgálatok szerint az alábbi árumennyiségek szállíthatók víziúton a Tisza térségében: Az adatok tükrében egyre határozottabban merül fel a tiszai kikötők megépítésének szükségessége. A szegedi kikötő az ÁTI és az OVH együttműködésével megépül, és ennek alapján a Magyar Hajózási RT. (MAHART) kikötőrész megépítésére is van remény. Fontos lenne a szolnoki kikötő megépítése is, elsősorban a nehézipar érdekeltsége alapján. Az áruforgalom víziútra terelésének lehetősége már ma is adott a Tiszán, egyes viszonylatokban az említett kikötők nélkül is jelentős forgalmat lehetne szervezni. Ha sikerülne komolyabb forgalmat beindítani, akkor számítani lehet rá, hogy a szállíttatok felismerik a víziszállításban rejlő előnyöket. A Vízügyi Törvény szellemében ,,a vízgazdálkodási feladatokat ellátó állami szervek, vízügyi szervek, hatósági jogkörükben eljárva a vízjogi engedély előírásain keresztül biztosítják az egységes vízkészlet-gazdálkodási szempontok érvényesülését, a vízimunkák és vízilétesítmények beilleszkedését a többi hasonló munkák és művek rendszerébe... stb." Olyan nagy beruházások esetében, mint a vízlépcsők, a Vízügyi Törvény előírásainak betartása és betartatása hosszú jogi folyamat eredményeként lehetséges. A problémák összetettségét már a következő adatok is érzé1000 tonna/év jelenleg 1985 1995 2010 Import (1000 t/év) Belföld (1000 t/év) összesen (1000 t/év) 1050 1450 4850 6250 1600 1600 1600 1600 2650 3050 6450 7850 3. Az engedélyezés