Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Nagy László és munkacsoportja: A magyarországi vízgazdálkodási nagylétesítmények koncepciója

A magyarországi vízgazdálkodási nagylétesítmények 11 4. A Djurdjevác—Barcsi Vízlépcsőrendszer A Dráva Mura-torkolat alatti szakaszán létesülő közös magyar—jugoszláv beruházás megvalósítási költségei és hasznai az eddigi számítások szerint a két állam között 30—40%-os magyar és 60—70%-os jugoszláv részesedéssel oszlanak meg. A beruházás célkitűzése a Dráva Szentborbás és a Mura torkolata közötti 102,8 km hosszú szakaszának komplex hasznosítása. Ennek keretében 320 MW beépített teljesítménnyel 1010 GWh/év villamosenergia-termelés, melyből az eddigi számítások szerint a magyar részesedés 370 GWh/év, víziút-fejlesztés Szentborbás és Bélavár között 65 km hosszú szakaszon, az árvédelem fejlesztése, a lefolyási viszonyok javítása az említett 102,8 km hosszú folyószakaszon. A Djurdjevác—Barcsi Vízlépcsőrendszer kiépítése az előzetes tervek szerint a VII. ötéves tervidőszakban kezdődik. Az 1976-ban elkészült közös tervtanulmány alapján folyik a fejlesztési célt megalapozó közös beruházási program kidolgozása. 5. A Duna—Tisza Csatorna A Tisza-völgy vízpótlásának fokozására irányuló elképzelések egyike a Duna —Tisza Csatorna (DTCs) megvalósítása. A mű a Duna—Tisza közti térség fejlődésében is fontos szerepet játszhat. A kelet—nyugat irányú hajózó út megteremtésével, a Duna és a Tisza csatornázásának befejeztével a DTCs nemzetközi jelentőségűvé válhat. Jelentőségét emeli, hogy a csatorna a Tiszavölgyi Vízgazdálkodási rendszert és a Duna-völgyet határainkon belül összekapcsolja. A csatorna három fő célkitűzést szolgálhat: — az európai víziút-rendszerben rendszeresített 1350 tonnás vízi járművek kétirányú forgalmának biztosítását, — a Dunából a Tisza-völgy vízigényének kielégítésére kb. 100 m

3/s víz átvezetését és tározását, kiegyenlítve ezzel a hosszú távon előállható külföldi vízelvonások hatását, — a csatorna hatásterületén az ipari és lakossági vízigények kielégítését, a mezőgazdasági vízhasznosítások lehetőségének megteremtését, a környező terület belvizeinek levezetését. A DTCS megvalósításának lényeges előfeltételei vannak, amelyeket feltétlenül számításba kell venni és a célkitűzések részletes megfogalmazásához tisztázandók, nevezetesen : a) A Tisza torkolatától Komoróig terjedő mintegy 620 km hosszú hajóút létrehozásához ki kell építeni a Csongrádi Vízlépcsőt, és indokolt lehet az Adonyi Vízlépcső megvalósítása. Ez szükséges a tiszai csatlakozáshoz, a biztonságos hajóforgalomhoz és a Dunából átvezetett víz kiviteléhez és fogadásához, valamint szétosztásához. b) A térségbe irányuló és tranzit áruszállítás rendszerét úgy kell átszervezni, hogy a csatorna gazdaságos kihasználása céljából a kiépítés utáni évtized végére a hajóforgalom mintegy évi 6—8 millió t-ra emelkedjék. c) A vízi szállítás és áruforgalom kiszolgálásához ki kell építeni a kikötőket, így lvoinoró térségében az átrakodó kikötőt, valamint a belföldi szállítás fogadására súlyponti kikötőket, egyéb helyeken a forgalomnak megfelelő rakodókat.