Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
1. füzet - Szlávik Lajos: A Körösök hegyvidéki vízgyűjtő területének néhány fontosabb vízilétesítménye a Román Szocialista Köztársaságban
A KÖRÖSÖK HEGYVIDÉKI VÍZGYŰJTŐ TERÜLETÉNEK NÉHÁNY FONTOSABB VÍZILÉTESÍTMÉNYE A BOMÁN SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN SZLÁVIK LAJOSI A Körösök vízjárásának változása, valamint hidrológiai viszonyainak alakulása szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy a vízgyűjtő hegyvidéki részén, a Román Szocialista Köztársaság területén, milyen vízgazdálkodási beavatkozások történnek, milyen vízilétesítmények valósulnak meg. Az alábbiakban az utóbbi évtizedben épült néhány ilyen művet mutatunk be a román vízügyi szakirodalomban megjelent közlések, ismertetések és adatok alapján. I. A Täut (Feltót)-i völgyzáró gát és tározó a Cigher (Csigér) patakon a) A Cigher (Csigér) hidrológiai viszonyai A Cigher (Csigér) patak a Fehér-Körös folyó legfontosabb mellékvize. A folyó 47 km-re a torkolattól veszi fel a 771 km 3 vízgyűjtő területű, 57 km hosszú Cighert (Csigért), amely a betorkolásával kereken egyharmadával növeli meg a FehérKörös vízgyűjtő területét. A folyót tápláló többi patak nagysága elmarad a Cigher (Csigér)-étől; a Dezna (Dézna) 27,7 km hosszú, 229 km 2 vízgyűjtőjű, Hälmagiu (Halmágy) pedig 20,7 km hosszú, 116 km 2 vízgyűjtő területű (1. ábra). A Cigher (Csigér) völgye 52 km hosszú, a vízgyűjtő középmagas hegyvidék, legmagasabb pontja 800 m, a legalacsonyabb 103 m. A patak abszolút esése 497 m. A meredekebb hegyoldalakat erdő borítja, de a vízgyűjtő nagy része kopár, rét és legelő. A rossz vízgazdálkodású talajok miatt a szántóföldi művelés csak kismértékű. A Cigher (Csigér) évi középvízhozama a Mocrea Chier (Kurtakér )-\ szelvényben, ahol a vízgyűjtő terület 348 km 2 — 1,5 m 3/s; az 1950—1967 közötti években az évi középvízhozam 0,34—3,38 m 3/s között volt. A lefolyás éven belüli eloszlása igen egyenlőtlen, az évente lefolyó víztömeg (47 millió m 3) 76%-a az év első öt hónapjára jut. Összehasonlításul a Fehér-Körös sokévi középvízhozama Chisineu Cri§ (Kisjenő)-nél (3580 km 2) — 21,4 m 3/s. A Cigher (Csigér) 1%-os előfordulási valószínűségi árvízhozama 197 m 3/s, amely a Fehér-Körös árvizének alakításában jelentős szerepet játszhat, ha a két árhullám összetalálkozik. [Chisineu Cris (Kisjenő)-nél a Fehér-Körösön Q ma x = 480 m 3/s.] A Körösök szabályozása óta eltelt időben a Cigher (Csigér) okozta a legtöbb meglepetést a védekező intézmények számára: az utóbbi öt évtizedben a Fehér-Körösön, román területen bekövetkezett gátszakadások (1925, 1932, 1939, 1966) — az 1970. évi kivételével a Cigher (Csigér) szeszélyes vízjárásával, a Fehér-Körösre gyakorolt hatásával hozhatók összefüggésbe. 1 Szlávik Lajos oki. mérnök, Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság (Gyula).
