Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
1. füzet - Kocsis Árpád-Szabó Elek: A békési vízlépcső és hatásterülete vízgazdálkodási rendszerének vizsgálata
A Békési Vízlépcső rendszere 57 csatorna zavartalanul üzemben tartható, és a gravitációs vízkivételek is üzemben tarthatók. Л duzzasztási szint a duzzasztónál 25,0—40,0 m 3/s között változatlan, majd ismét felemelhető a 86,60 m szintre, hiszen akkor már a természetes vízállás is ellepi a román területen levő zsilipet. A duzzasztás 52,5 m 3/s és 75,0 rn 3/s között elereszthető, az üzemhez megfelelő vízszinteket a természetes vízállások biztosítják. Л fent leírt üzemrend csak egyike a lehetségeseknek, a tényleges üzem során, vagy egy esetleges román —magyar megállapodás kapcsán értelemszerűen módosulhat. ' * * * A Békési Vízlépcső és hatásterülete vízgazdálkodási rendszerének vizsgálata keretében a Békési Duzzasztómű hatásterületéhez tartozó teljes vízgazdálkodási rendszert tettük vizsgálat tárgyává annak érdekében, hogy a végleges üzemet rendszeroptimum alapján lehessen meghatározni. A vízmérleg kimutatta, hogy a természetes vízkészletek nem elegendők tenyészidőszakban a vízigények kielégítésére. A vízhiány a Körös-völgyébe való tiszai vízpótlás hatásterületen történő felhasználásával, vagy a területen létesített súlyponti tározóval, ill. a kettő kombinációjával kiküszöbölhető a 2000. évig. Az optimális rendszer meghatározása érdekében 1985. évre és 2000. évre vonatkozóan 15-15 vízgazdálkodási rendszert vizsgáltunk meg 10 kritérium figyelembevételével. A változatokat a különböző duzzasztási szintek és vízbeszerzési lehetőségek kombinációi adták. A változati vizsgálatok kimutatták, hogy az az optimális üzem, ha a Békési Vízlépcső állandó duzzasztást tart és ez a szint DV = 86,60 m. Vízbeszerzés szempontjából optimális a békésszentandrási bögéből a békési bögébe való szivattyúzás, továbbá a hatásterület egy részének ellátása a körösladányi vízrendszerből. A területen létesített tározó mindaddig nem gazdaságos, amíg a területre juttatott ,,Tisza-víz" fajlagos költsége népgazdasági szinten olcsóbb a tározóval termelt víz fajlagos költségénél, ill. míg a Tisza mentén nagyobb gazdasági igények kielégítése miatt nincs rá szükség. A tanulmányban alkalmazott értékelési rendszer hatékony segítséget nyújthat más, hasonló szubjektív szempontok elbírálását is igénylő összehasonlító vizsgálatok sokvariációs elvégzésére. IRODALOM ÉS KÉZIRATOS ANYAGOK 1. Előterjesztés a Körös-völgyi vízgazdálkodási mintaterület kialakításához (Kézirat), KÖVÍZIG Gyula, 1976. 2. David László— Duckstein, Lucien: Vízgyűjtőfejlesztési alternatívák értékelése költséghatékonyságelemzéssel. Vízügyi Közlemények 1976/3. 3. Csuka József—Károlyi Zoltán: Vízgazdálkodási döntés rendszerszemlélettel, Ilidrolixjiai Közlöny. 1077. 6—7. sz. 4. Domokos Miklós: A rendszervizsgálatok és a vízgazdálkodási mérlegek szerepe a vízgazdálkodási tervezésben. Hidrológiai Közlöny, 1076/12. .'). (iyöryy István: Vizügvi létesítmények kézikönyve, 1974. 6. IÍ. Tiszai Vízlépcső és öntözőrendszereinek főművei, Beruházási programkivoníit (Kézirat), VÍZiTKRV tervdokumentáció, 1964 7. Körösvidéki Vízügyi Szemle, KÖVlZIG, Gyula, 1976/2. 5. Körösvidéki Vízügyi Szemle, KÖVÍZIG, Gyula, 1976/3. 9. A lefolyásszabályozás jelentősége a Tisza vízgyűjtőjén (Kézirat), VIKÜZ tanulmány, 1074. 10. Tiszavölgyi Vízgazdálkodási Keretterv, Gidroprojekt, Moszkva, 1975. 11. Vizminősegvédelem fejlesztési változatainak értékelése többkrltérlumú döntéselemzéssel (Kézirat) VMTT, 1973.
