Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények

ISMERTETÉS SZLOVÁKIA VÍZGAZDÁLKODÁSA DR. LÁSZLÓFFY WOLDEMÁR Irodalom: Ziak, Anton és társai: Rozvoj vodného hospodárstva na Slovensku. Á Szlovák Szocialista Köztársaság erdő- és vízgazdálkodási minisztériumának kiadványa, Bratislava, 1977. 253 lap, 130 képpel és 8 térképmelléklettel A szocialista tervgazdálkodás eredményeként Szlovákia a legutóbbi 30 év alatt Közép-Európa egyik elmaradott országából fejlett ipari és mezőgazdasági országgá nőtte ki magát. Képe a múlthoz képest megváltozott. Ipari termelése 1975-ig az 1937. évinek 36-szorosára növekedett. Nagy fejlődés jellemzi — természetesen — a vízgazdálkodást is, amelyről a forrásunkul szolgáló kiadvány a jövőbe mutató tervek ismertetésével kiegészített képet ad. A beszámoló hazai szempontból is rendkívül figyelemre méltó, hiszen mindaz, ami Szlovákia területén vízügyi vonatkozásban történt és történik, bennünket, a közös vízgyőjtő terület alsóbb tájainak lakóit, közelről érint ( 1. ábra ). Szlovákia vízkészletét az évi átlagban 735 mm-nyi csapadék határozza meg. Az ennek megfelelő 36 km

3 vízből 12,5 km

3 — vagyis 399 m

3/s — lépi át a határokat, hogy — a Poprád közvetítésével a Balti-tenger felé siető vizek kivételével, vagyis csaknem teljes egészében — közvetlenül vagy közvetve a Dunát táplálja. A felszín alatti vízkészletet összesen 50 m

3/s-ra becsülik. Ebből 14 — 16 m

3/s a Dunából a Csallóköz kavicsrétegeibe elszivárgó víz. A talaj- és rétegvizekből már 1972-ben 14 m

3/s-ot termeltek ki. 1990-ig további 10,5 m

3/s-ra lesz szükség. Az ország vízmérlegének alakulásában fontos szerepe van a tározásnak. A kedvező terepadottságok kihasználásával mind több tározó épül. Amíg 1945-ben csak egy olyan tározó volt Szlovákiában, amelynek befogadóképessége meghaladta az 1 millió m

3-t, 1975-ig 31-re növekedett a számuk. Közülük háromnak 300 millió m

3-nél nagyobb a térfogata, és még további tíznek van 5 millió m

3-en felüli kapacitása. Első helyen, 346 millió m

3-rel az Árva folyó Orava-i tározója áll. Ugyanekkora a Felső-Vág Liptovska Mara-i tározója (345 millió m

3). A mi szempontunkból különösen fontos a Bodrog árvizeinek csökkentésére a Laborcon épült Vihorlát-tározó (Zemplinska •Sirava, 334 millió m

3) és az 52 millió m

3-es Besa-i vésztározó a Labore és a Latorca egyesülésnél. A Bodrog vízrendszerének nagyságára második tározója a 180 millió m

3-es Vel'ka Domása-i az Ondaván, amely a Llomonna környéki vegyipart szolgálja ki. Hazai vonatkozásban figyelemreméltó még a Hernád Ruzin-i tározója is (53,7 millió m

3). 1990-ig 35 újabb tározó építését irányozták elő 2,33 milliárd m

3 együttes térfogattal. Velük a vízjárás kiegyenlítését szolgáló tározótér az 1975. évi 1,1 milliárd m

3től 3,4, milliárd m

3-re fog növekedni. A jelentékenyebb tározók többsége a Vág vízrendszerében épült (7) és a vízerőhasznosítást szolgálja.

2 Ez, mint az iparfejlesztés alapja, Szlovákia vízgazdálkodásának egyik központi kérdése. Erre vall, hogy míg 1945-ben a vízerőművek együttesen 109 MW-ot képviseltek, az 1950-ben megindított fejlesztés eredményeként 1975-ben hétszer akkora, 769 MW volt a beépített teljesítmény, és a tervek szerint 1985-ben 2100 MW-on felül fesz. (A Liptovska Mara-i erőmű egymaga 200 MW. A Duna három vízlépcsője, Gabcikovo 700, Nagymaros 146, Wolfsthal-Pozsony 200 MW, — fele részben fogja az országot gazdagítani.) 1 Lásd bővebben Kovács Dezső tanulmányában a Vízügyi Közlemények 1974. évi 4. füzetében, 583— —608. oldal.