Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
4. füzet - Lovretity Zsigmond: A jelenlegi középfokú vízügyi szakképzés Magyarországon
628 Lovretity Zsigmond A vízépUő-vízgazdálkodó szakember munkatevékenysége a víz beszerzésével, szállításával, kezelésével, szolgáltatásával és elvezetésével, valamint a vizek kártétele elleni védekezéssel kapcsolatos tervezési és üzemi, valamint a mindezekkel összefüggő szakhatósági részfeladatok ellátása. A közpfokú vízgazdálkodási szakembert túlnyomó részben közvetlen termelés-, illetve üzemirányítóként, kisebb hányadban pedig beosztott ügyintézőként, valamint — a műszaki tervezésben — rajzolóként és szerkesztőként foglalkoztatják. A víz- és szennyvíztechnológus szakember munkatevékenysége a kommunális és ipari víz- és szennyvíztisztító létesítmények üzemben tartása — azok nagyságrendjétől és bonyolultsági fokától függően — önálló vezetőként, vagy beosztott technológusként. b) A vízépítés-vízgazdálkodási képzés szakmai elméleti és gyakorlati követelményei 1. A vízépítés-vízgazdálkodásban alkalmazott anyagok alapvető fizikai, mechanikai és kémiai tulajdonságait, azok főbb vizsgálati eljárásainak elvét és gyakorlatát, az anyagválaszték rendszerét, az anyagok alkalmazási cél szerinti kiválasztásának elveit el kell sajátítaniok a tenulóknak. 2. A vízépítési tevékenység tárgyaként előforduló egyszerű szerkezetek méretezésének, ellenőrzésének mechanikai alapfogalmait, eljárásait, a vízépítési tervdokumentáció rajzjeleit, ábrázolási módjait el kell sajátítaniok, a vízépítési kézi és gépi technológiákat, az építési munka szervezését, az építéshelyi dokumentációt pedig meg kell ismerniök a tanulóknak. 3. A területi vízgazdálkodási tevékenység hidrológiai és hidraulikai alapjait, a területi lefolyás és lefolyásszabályozás gyakorlatban alkalmazható elméleti alapjait és folyamatait a tanulóknak alaposan meg kell ismerniök. El kell sajátítaniok — elméleti ismereteikre támaszkodva — a területi vízgazdálkodási tervezés és üzemvezetés tömeges részletfeladatainak számítási, ábrázolási és dokumentálási gyakorlatát, valamint gazdasági ismereteit. A település vízgazdálkodási tevékenységi kör ellátásához ennak hidrológiai, hidrogeológiai, hidraulikai és átfogó víz- és szennyvíztechnológiai — gyakorlatban közvetlenül alkalmazható — elméletét meg kell ismerniök. Alapos szakmai ismereteket kell szerezniök a vízbeszerzési módokról és a vízbeszerző létesítmények üzemben tartásáról. El kell sajátítaniok — a megtanult praktikus elméletre támaszkodva — a települési vízgazdálkodási tervezés és üzemvezetés tömeges részfeladatainak számítási, ábrázolási és dokumentálási gyakorlatát, valamint gazdaságtanát. Alapos tájékozottságot kell szerezzenek a tanulók a víz- és szennyvíztisztítás üzemi technológiákról, de azok alapfolyamatainak, s a folyamatirányítás részleteinek mélyebb megismerési szintjeit nem irányozzák elő a képzési célkitűzések. A vízszállító rendszer — ivóvíz, öntözővíz, belvíz, városi csapadékvíz, szennyvíz, tisztított víz — valamennyi elemét, azok funkcióit, egységeit és tartozékait, üzemi feladatait és gyakorlatát részleteiben kell tanulmányozniok és elsajátítaniok. Ismerniök kell a felügyeleti, szakágazati, vízrajzi tevékenységek rendszerét, az árvízi, belvízi, helyi vízkárelhárítási és vízminőségi kárelhárítási technológiákat és a védekezés szervezeti rendjét is. 4. A legfontosabb vízépítési-vízgazdálkodási mérési és adatfeldolgozási eljárások begyakoroltatása hangsúlyos oktatási célkitűzés. Az alább felsorolt mérések többségében a készség, ill. a jártasság szintjére kell a végzett tanulónak eljutnia.