Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Sass Jenő: A Balaton vízrajzi felmérése

A Balaton vízrajzi felmérése 569 1:10 ООО méretarányú vízrajzi térképek A part menti területsávot és a vízfelület partközeli, részben nádasokkal borított részét 56 térképlapon ábrázoltuk. Az összeállítás a lapmutató vázlattal kezdődik. Ez feltünteti a lapkiosztást, a partvonalat a mellette fekvő községekkel, valamint táblázatosan az egyes térképlapokra eső szelvényköveket és a már említett stacionálás szerinti partvonal szakaszokat. Külön lapon jelmagyarázatot adtunk, mely egy fiktív partszakasz vázlatán a 10 000-es térképeken előforduló jeleket összefüggésükben ismerteti. A 30 cmX40 cm-es keretméretű térképlapokat a mérési eredmények, valamint a helyszíni bejárás és a légifényképek interpretoszkópos vizsgálatával minősített fotótérkép hiányosan fedte a térképszelvényt, ott az 1:10 000 méretarányú földmérési topográfiai térképet vettük alapul. Felhasználtuk a területileg illetékes vízügyi igazgalóságok, a Balatoni Vízügyi Kirendeltség és a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat adatait is. A szerkesztésnél a hangsúlyt a vízügyi létesítmények ábrázolására helyeztük. A védett partszakaszokon megkülönböztettük a kő (beton) burkolatot és a kőszórást, ezek magasságát mintegy 100 m-enként megadtuk. Egyebütt a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat által a legfelső szabályozási vízszint (105,09 m A.

f.) magasságában levő 1968-ban meghatározott jogi partvonalat tüntettük fel természetes partként, kivéve az elvétve előforduló partvédelem nélküli feltöltéseket és az elmosott partszakaszokat, ahol a tényleges állapotot ábrázoltuk. A vízrajzi térképlapokon feltüntetett partvonal tehát az 1975. évi állapotot rögzíti, ami helyenként nem azonos a jogi partvonallal, ezért építési előírások szempontjából nem irányadó. A partvonal stacionálását a víz felé mutató tüskékkel 200 m-enként jelöltük, az 5 ÉVO-tól mért távolságokat km-enként adtuk meg. A szürke színű felülnyomás a települések jelenleg összefüggően beépített területét fedi. Ezek a területek nem azonosak a földhivataloknál nyilvántartott belterületekkel. A part menti jellegzetes, különálló épületeket ábrázoltuk, a szétszórt, laza beépítést az épületek egy részének feltüntetésével jeleztük. A földutakból, utcákból a fontosabbak kerültek a térképekre. A lapok sarokpontjainak koordinátái budapesti sztereografikus rendszerben szerepelnek. 1: 25 000 méretarányú vízrajzi térképek A Balaton 1:25 000 méretarányú vízrajzi térképe 22 lapon készült el. E sorozat is lapmutató vázlattal kezdődik, amelyen a jelmagyarázat is szerepel. Ezek a térképek elsősorban a Balaton mélységi viszonyainak ábrázolására szolgálnak. Alapjuk a lekicsinyített 1:10 000 méretarányú vízrajzi térképsorozat, a tótól távolabbi területeken pedig az 1:25 000 méretarányú földmérési topográfiai térkép. A 25 000-es vízrajzi térképek tartalma kevesebb, mint a 10 000-eseké, de a vízügyi létesítményeket ezek is ábrázolják. Ebben a méretarányban az alaprajz szerinti ábrázolást szimbolikus jelek alkalmazása váltotta fel. A partvonalon itt is részleteztük a védőműveket, a szelvényezést km-enként tüntettük fel. A mélységvonalakat a 104,84 m Adria feletti szinthez viszonyítva szerkesztettük meg. Ez a szint a Balaton 1921—70. évi 50 éves középvízszintjének felel meg a tó körül telepített állami vízmércék alapján. E vízmércék „0" pontjának magassága egységesen 104,09 m A. f., mélységvonalaink tehát +75 cm-es vízállásra vonatkoznak. A Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat mérései nyomán raj-