Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Sass Jenő: A Balaton vízrajzi felmérése

A Balaton vízrajzi felmérése 561 helyi vízépítési feladat elvégzését szolgálják. Átfogó, a tó egészét ábrázoló vízrajzi térképet nem készítenek. A Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság megbízására a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat Soproni Kirendeltsége 1968-ban elkészítette a Balaton 1: 2000 méretarányú helyszínrajzát. A munka elsődleges célja a szabályozott partszakaszokon a 105,09 m A. f. szinten megállapított új jogi partvonal ábrázolása volt. A térképszelvények középső hengervetületű (HKR) koordinátahálózattal készültek és mindössze néhány száz méteres parti sávot részletesen ábrázolnak. A felmérés során kb. 300 m-enként csonkaszelvényeket vettek fel a Balaton 50 éves középvízszintje alatt 1— 2 m-es mélységig. Később az új partvonal szerkesztését a természetes állapotban levő partszakaszokon e szelvények adatai alapján végezték. A mért pontok abszolút magasságát a térképlapok írott formában tartalmazzák, így — bár mélységvonalakat nem tüntettek fel — a térképek a partközeli tómeder 1968. évi domborzatát is tükrözik. A teljes medencére kiterjedő mélységmérésre nem került sor, ezért a tó belsejének mélységi viszonyait nem tartalmazzák. A térképek méretarányuknál fogva nehezen használhatók az általános tervezés céljaira, de nem is ezért készültek. Egyrészt rövidebb partszakaszok szabályozási munkáinak tervezéséhez kiindulási alapot nyújtanak, másrészt a hatósági elvi engedélyezési tevékenység ellátására szolgálnak. Fentieken túl rendelkezésre állnak a Kartográfiai Vállalat különféle munkatérképei. Ezek 1:100 000 vagy ennél kisebb méretarányban koordinátahálózat nélkül készültek. Eredeti tartalmukat tekintve az út-, vasúthálózat, a településhatárok és a vízrendszer képét adják. Minden kiadásuk az ország egészére kiterjedő, így a Balaton ábrázolása sem hangsúlyosabb az egyéb területeknél. A tavat magába foglaló szelvények a partvonalat minden esetben minőségi megkülönböztetés nékül egyetlen vonallal ábrázolják, mélységvonalakat nem tartalmaznak, a nádasok határvonalának feltüntetése nélkül készültek. Átnézetes térképek, melyek a vízügyi tevékenység nyilvántartására szolgálnak, méretarányuknak megfelelő pontossággal. A Balaton medcrnyilvántartásának története az utóbbi 70 évben a tó egészére vonatkozóan három felmérést jegyez fel. Előszőr 1894 —95-ben, ezt követően 1929 — -30-ban, legutóbb pedig 1955 —56-ban végeztek teljes mederfelvételt. Ezeket a méréseket a VITUKI 1960-ban a mederváltozás meghatározása céljából öszszehasonlította. Részletes vizsgálat után megállapították, hogy a különféle mérőeszközök által nyert mérési eredmények milyen megbízhatósággal vethetők egybe. Kiderült, hogy az egyes mérési pontok a feltöltődés számszerű meghatározására a mérések véletlen jellegű hibái, a meder domborzatának helyi elváltozásai (pl. időszakos iszapvándorlás) miatt kevésbé alkalmasak, de a feliszapolódás ténye határozottan kimutatható. 1895 és 1956 között a meder átlagos szintje mintegy 40cm-rel emelkedett és ezen időszak második felében a feliszapolódás jelentősen felgyorsulva egy cm/év értékre adódott. A téma kutatói a vizsgálat eredményeinek közzétételével együtt javaslatokat adtak a Balaton-kutatás további feladataira. Ezek között is kiemelten hangsúlyozták a tómeder újbóli felvételének szükségességét, mely felvilágosítást adhatna a mederváltozás további ütemére, egyben ellenőrzésül szolgálna a három felmérés összehasonlítása alapján becsült jelentős mértékű feliszapolódásra. A vízügyi tevékenység ellátásához rendelkezésre álló térképanyagok áttekintése után hangsúlyozni kell, hogy a tó körül olyan egységes vízrajzi alapponthálózatot, mely pl. folyóvizeink árvízvédelmi és folyószabályozási feladatainak elvégzését jól szolgálja, eddig nem telepítettek. Ennek hiányát a Balaton-kutatás, a tervezés és kivitelezés egyaránt érzi. Végül meg kell említeni, hogy a tóval kapcsolatos mindenfajta tudományosműszaki tevékenység szakszerű ellátását csak a Balaton és vízgyűjtője természetföldrajzának, hidrológiai viszonyainak, fejlődéstörténetének, stb. tükrében lehet elképzelni. A Balatonról az utóbbi évtizedekben hatalmas tudományos ismeretanyag gyűlt össze. Hiányzik azonban ezeknek egy olyan szintézise, mely a teljesség 4 Vízügyi Közlemények