Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

4. füzet - Muts Rudolf: A vízgazdálkodási keretterv kialakulása és fejlesztése Magyarországon

A vízgazdálkodási keretterv 525 Г». Л keretterv célja és tartalma Л Keretterv előzőekben meghatározott szerepéből következően az 1965ben jóváhagyott Országos és Területi Vízgazdálkodási Kerettervet eredeti metodikával és tartalommal nem indokolt megújítani. Az új keretterv tehát nem a vízgazdálkodás távlati fejlesztésének irányító eszköze, hanem olyan része a tervezés rendszerének, amelyik döntési változatokat állít elő. A változó hidrológiai feltételek meghatározásával, az emberi tevékenységnek és a vízháztartás kapcsolatának feltárásával, valamint a társadalmi szükségletek kielégítésére és a természeti értékek hasznosítására vonatkozó legcélszerűbb műszaki megoldásokkal a hosszútávú vízgazdálkodási terv megalapozását szolgálja, és korszerűismeretanyagot nyújt a gazdasági ágazatok közép- és hosszútávú tervező munkájához. Az új Keretterv folyamatosan korszerűsítendő, döntés-előkészítési tanulmánygyűjtemény, amelynek egyes elemei hosszabb ideig érvényesek, míg mások gyakrabban kiegészítendők, módosítandók. A Keretterv a döntési szinteknek — a tervezési érdekköröknek — megfelelően három jő részre tagozódik: — a vízgazdálkodás népgazdasági jelentőségű tényezői; — az ágazati (termelés, szolgáltatás, ellátás, stb.) tevékenységek vízgazdálkodási jeltételei; — a vízgazdálkodás ágazati fejlesztésének változatai. Az első részben a vízgazdálkodási adottságainknak és azok változásának népgazdasági jelentőségű tulajdonságaival, valamint összefüggéseivel kell foglalkozni. Ebben a fejezetben a víz természeti és társadalmi folyamatainak dinamikus kölcsönhatását értékelve kell meghatározni azokat a — fejlődés terveszerűségét és az ökológiai rendszer egyensúlyát érintő — hidrológiai és vízgazdálkodási feltételeket, amelyek figyelembe veendők a gazdaságpolitikai célkitűzések kidolgozásánál, valamint a gazdaság fejlesztésére vonatkozó központi döntések meghozatalánál. A második részben a területi és ágazati döntések előkészítéséhez kell meghatározni a jelenlegi szintet meghaladó, különböző vízhasznosítási, vízhasználati és vízkárelhárítási igények kielégítésének hidrológiai és műszaki feltételeit a technológiai alternatívák és a vízgazdálkodási megoldások egymást helyettesítő kapcsolatának figyelembevételével. Ebben a részben kell foglalkozni az üzemi és a területi vízgazdálkodás kapcsolatával; a különböző népgazdasági ágazatok telepítési és működési tevékenységeinek a vízgazdálkodási adottságokkal és feltételekkel történő egyeztetésével. A harmadik rész a vízgazdálkodási ág döntési körébe tartozó főművi és irányítási-fejlesztési változatokat tartalmazza. Ki kell dolgozni a vízkárelhárítást, a vízpótlást és a vízkészletek védelmét szolgáló területi, térségi rendszerek változatait, működésük fejlesztésének módozatait. Az új Keretterv készítése két jő szakaszra tagozódik; az alapozó vizsgálatokra és szintetizáló munkákra. Ezek tartalmát és összefüggéseit, valamint a keretterv formai megjelenését az 1. ábra, valamint az I. és II. mellékletek szemléltetik.