Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Ismertetés 509 nyezetvédelem követelményeit. A rangsorolás kritériumai az alábbiak lehetnek: a) megvalósíthatóság meglevő berendezésekkel, b) minimális pótlólagos beruházás igénylése, c) import anyag kiváltása a megvalósítás esetén, d) nagyüzemi és nagytömegű hasznosíthatóság. 6. A mezőgazdaságban is megértek a feltételek a komplex rendszerszemléletben kialakított hulladékszegény technológiák bevezetésére. Ezek során a) célszerű meghatározni a műtrágya és a növényvédő szerek gyártásának, szállításának, tárolásának, okszerű felhasználásának összehangolt minőségi és mennyiségi paramétereit, összes feltételeit annak érdekében, hogy egyrészt a népgazdaság távlati célkitűzéseinek megfelelően a mezőgazdasági termelés további egyenletes növekedése biztosítható legyen, másrészt a környezetvédelem szempontjai is megfelelően érvényesüljenek. Ez fokozottabb, hosszú távú együttműködést igényel a tudomány, a termelés, a szolgáltatások és a gazdasági szabályozók között, és b) a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban keletkező mintegy évi 4 millió tonna hulladék, valamint az efelett jelentkező hígtrágya jelentős része hasznosítható lenne részben az állattenyésztésben takarmányként, részben a talajerő pótlásában. A hasznosítás közgazdasági, biológiai és műszaki feltételeit célszerű lenne a közeljövőben ágazatonként és termékenként megfelelő komplex technológiai eljárásokban kidolgozni. 7. Az erdőgazdaságban évente évente keletkező mintegy 1,5 millió m

3 hulladék hasznosítása elsősorban ökonómiai kérdés, mert az a hulladék rész tvesz a természet körforgásában, szennyezést nem okoz. Hasznosítása azonban népgazdasági szempontból fontos, mert feldolgozása importmegtakarítását eredményez. A faiparban keletkező mintegy évi 1 — 1,5 millió m

3 hulladék csökkentése, ill. a keletkező hulladék hasznosítása ökonómiai szempontok mellett már környezetvédelmi szempontból is jelentős. Itt a hulladékszegény technológiák bevezetése épp olyan fontos, mint az ipar egyéb ágazataiban. Elsődleges a faiparban olyan hulladékszegény technológiák bevezetése, amelyek saját eszközökkel megoldhatók, a bonyolult farost-, cellulóz-, papír- és vegyipari technológiák bevezetéséhez azonban a fejlett ipari államok eljárásainak a megszerzése szükséges. 8. A vízgazdálkodás területén különös jelentősége van a komplex rendszerelméletben kialakított hulladékszegény technológiák bevezetésének. Ezek a technológiák nem alakíthatók ki egyoldalúan a vízgazdálkodási tevékenység körében, hanem csak az érdekelt iparágak és a vízgazdálkodás együttes tevékenysége során valósíthatók meg. 9. Az egyes szakmai területeken — az érdekelt egyesületek közreműködésével — a legfontosabb a hulladékszegény technológiák kialakítása, ezek publikációja, valamint mielőbbi megvalósítása. A konferenciát rendező MTESZ Környezetvédelmi Bizottság ezért felhívja a tagegyesületek vezetőségeit, valamint a tagegyesületekben környezetvédelmi témákkal foglalkozó szakembereket, hogy a hulladékszegény technológiákkal a jövőben folyamatosan foglalkozzanak. Az egyesületi munka sajátos eszközeivel, szakcsoportok létrehozásával, szakmai megbeszélések szervezésével segítsék a hulladékszegény technológiák kialakítását és elterjesztését. 10. Előbbieken kívül szükségessé vált a környezetvédelem szempontjait is figyelembe véve a jelenleg érvényben levő hatósági előírások felülvizsgálata és kibővítése az alábbi szempontok alapján: a) az egyes szennyeződések rangsorolása az ártalmasság mértéke szerint, és az eszközök koncentrálása a társadalom szempontjából legveszélyesebb szennyeződések megszüntetésére; b) új, ipari üzemek létesítése esetén hatóságilag kell előírni a hulladékmentes technológiák bevezetését, c) ipari üzemek rekonstrukciója esetén ugyancsak elő kell írni a környezetvédelmi szempontok érvényesítését, és d) a most kialakítás alatt álló Országos Környezetfigyelő és Információs Iroda keretében gondoskodni kell a környezetkímélő és hulladékszegény technológiák értékeléséről és publikálásáról. 11. Energetikai szempontból nagy jelentősége van a vízi energia ésszerű, komplex felhasználásának, valamint a szennyvizek, folyékony hulladékok tisztításához és elhelyezéséhez úgynevezett közbenső ökológiai rendszerek közbeiktatásának, amelyekben a fosszilis energiák mellett nagyobb mértékben használhatók fel a természetes, megújuló energiaforrások a hulladékok káros hatásainak kiküszöbölésére. Az ilyen természetes ökológiai rendszerek (mint pl. a mezőgazdasági szennyvízhasznosító