Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN A VÍZGAZDÁLKODÁSI ÁGAZAT TERVEZÉSI IDŐLÉPTÉKEI M ORV A Y KÁLMÁN 1 A vízgazdálkodás infrastrukturális jellegéből adódik, hogy az ágazat beruházásai, ill. a beruházás üzembe lépő cselekvőképes részének, kapacitásának ütemezése meglehetős pontosságot kíván. Könnyen belátható, hogy az igényeket lényegesen meghaladó kapacitások idő előtti kiépítése a népgazdaság erőforrásait feleslegesen köti le, míg az alulméretezett kapacitások igényfeszültséget okoznak a vízgazdálkodás és a népgazdaság egyéb ágazatai között. Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy a vízgazdálkodási beruházások eszközlekötése nagy, és a létesítmények éllettartama viszonylag hosszú, egyértelmű a vízgazdálkodási ágazat tervezésével szembeni fokozott igényesség. Napjaink aktuális témája az elkövetkező év terveinek, valamint a VI. ötéves terv előirányzatainak elkészítése és folyamatban van a Keretterv korszerűsítése is. A tervezést megalapozó különféle szintű és fajtájú megbeszéléseken többször előtérbe kerülnek a különféle tervek időléptékei és tartalmi előírásai. A következőkben rendszerezni kívánom a vízgazdálkodási ágazatban napjainkban használatos terveket, melyeknek elvei egybeesnek az Európai Gazdasági Bizottság Vízügyi Problémák Bizottsága által 1973. májusában Várnában rendezett „A vízgazdálkodás hosszútávú tervezésének szemináriuma" ajánlásaival. * * * A magyar vízgazdálkodás nagy távlatú tervek vagy programok kidolgozásában megfelelő múltra tekinthet vissza. Elég a Tisza komplex szabályozására, a dunai hajózóút biztosítása érdekében végzett folyamszabályozási, vagy egyéb jelentős programok, pl. a vízrendezések programjainak elkészítésére utalni. A felszabadulás után hazánk az elsők között volt, amikor egységes szemlélet alapján, a népgazdaság egyéb ágainak igényeit figyelembe véve, komplex módon dolgozta ki az Országos Vízgazdálkodási Kerettervet. A 60-as években megtörtént ennek első módosítása és jelenleg folyik az újabb korszerűsítési munka. A tervgazdálkodás bevezetésével a vízgazdálkodás tervezése szükségszerűvé vált és amióta a vízgazdálkodás népgazdasági ág lett, fontos kapcsolódásai más népgazdasági ágakhoz megkövetelik a tervezés iránti magas szintű elvárásokat. 1. A tervkészítések szintjei Az életszínvonal emelkedése, a termelési tevékenységek ugrásszerű növekedése magukkal hozzák a természeti erőforrások fokozottabb kiaknázását és ezzel párhuzamosan a környezet szennyezését is (bár az utóbbi nem törvényszerűen sziiksé1 Morvái Kálmán oki. mezőga/.d. mérnök, Vízgazdálkodási Intézet (Budapest)