Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Sárváry István: Nyomjelzési kísérletek néhány elvi és gyakorlati kérdése

Víznyomjelzési kísérletek 465 II. táblázat Légvonalban mért távolság, kilométer 0,2 0,5 l 2 b A jelzőanyag beérkezésének várható ideje „Vonalas áramlás" esetében, napokban legkorábban 0,02 0,1 0,3 0,8 3,7 A jelzőanyag beérkezésének várható ideje „Vonalas áramlás" esetében, napokban legkésőbb 0,5 2 6 17 75 A jelzőanyag beérkezésének várható ideje „Frontális hullám" esetében, hónapokban legkorábban 0,1 0,5 1,2 4 17 A jelzőanyag beérkezésének várható ideje „Frontális hullám" esetében, hónapokban legkésőbb 1,5 5 17 ? ? 7. Festési kísérletek tervezésének szempontjai a) A vizsgálat jellegének eldöntése Nyomjelzést kétféle céllal végezhetünk. Ezek közül első a hidrográfiai összefüggések felderítése, vagyis annak eldöntése, hogy a beadási ponton megjelölt víz hol kerül ismét a felszínre. Az ilyen típusú vizsgálatot általában nagyobb területre kiterjedően végzik, az észlelésbe sok objektumot kell bevonni. Azonban valamennyi lehetséges kilépési pont részletes megfigyelését csak nagy létszámú személyzettel, gépkocsikkal, sok minta feldolgozásával lehetne megoldani. Mindezek hosszú hónapokon át történő biztosítása a költségeket annyira megemeli, hogy a feladat megoldása irreálissá válik. Mint már említettük, a festési kísérletek eredménytelenségének egyik leggyakoribb oka, hogy az észlelést a szükségesnél korábban hagyták abba, mielőtt a jelzőanyag valahol jelentkezett volna. Éppen ezért a hidrográfiai összefüggések tisztázására legcélszerűbb integráló mintavételt alkalmazni (lásd. 7.b részt). Ezzel a módszerrel a kevésszámú minta időnkénti összegyűjtését és feldolgozását néhány személy is elvégezheti. Fennáll viszont az a veszély, hogy megfigyelési pontra kihelyezett mintagyűjtőket illetéktelen személyek idő előtt eltávolítják. Ezért talán még jobb, ha szabad szemmel is látható festéket használhatunk, amennyiben ez más szempontokból megengedhető. Az ellenőrzés munkája ilyenkor lényegesen egyszerűbbé válik, ami tovább csökkenti a költségeket. Csak miután már nagy vonalakban tisztáztuk a felszínalatti összefüggéseket, kerülhet sor a második cél: a felszín alatti áramlási viszonyok vizsgálatára. Az észlelést ilyenkor már legfeljebb csak néhány, egymás közelében levő megfigyelési pontra kell kiterjeszteni. Ezeknél a vizsgálatoknál viszont már feltétlenül szükséges, hogy a koncentrációhullámot kellő pontossággal megkapjuk, ami megfelelő sűrű mintavételt igényel. Mégis, mivel a várható sebességek tartományát a megelőző kísérlet alapján elég jól megbecsülhetjük, az észlelés és feldolgozás céljára mozgósítandó anyagi eszközök nem lesznek túlzottak. Hangsúlyozni kell, hogy a nyomjelzések legproblematikusabb, legnagyobb költségigényű része az észlelés hosszú ideig történő fenntartása. Egy nagyobb terület feltárása lényegesen olcsóbbá tehető, ha azt nem egyetlen akcióval, hanem a fent vázolt két lépcsőben oldjuk meg. 9 Vízügyi Közlemények