Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Molnár László: Többcélú vízgazdálkodás a Keleti-Főcsatornától a deberceni erdőspusztákig

410 Molnár László Hazai tájaink között a Nyírség őrzött meg legtöbbet a Közép-Európai tájra jellemző tarka mozaikosságból. Eleinte csak éreztük, ma már tudjuk mindnyájan, hogy ebből a mozaikból is hiányzott a víz. Ügy véljük mind környezetvédelmi, mind környezetfejlesztési szempontból elveink helyességét az az igazság is hang­súlyozza, hogy a mozaiknak egy évszázada elveszett egyik legfontosabb kövét: a vízfelületeket, tavakat kellett pótolni. A továbbfejlesztés és a kedvező tendenciák megőrzése érdekében azt kell leg­fontosabbnak tekintenünk, hogy a víz az ember és a természeti környezet kapcsolatá­nak egyik legérzékenyebb állapotjellemzője, mert a gazdasági folyamatok fontos té­nyezője, ugyanakkor a „természet vére". A legközelebbi feladatok (csak vázlatosan) a következők : — A viszonylag sekélyvizű tavak, tározók fenntartása és a tározóképesség foko­zása, különös tekintettel a biológiai produkció fokozódására, valamint a hordalék aktivitására (kotróhajó, fenntartógépek). — Az üzemben tartáshoz szükséges és tudományos vizsgálatokra, megfigyelésekre is alkalmas észlelőhálózat végleges kiépítése a teljes vízrendszerben, ill. területen. — A vízi munkákhoz kapcsolódó és attól független erdészeti és üdülőcentrum tervek megvalósítása, felkészülve a jelenleginél bonyolultabb környezetvédelmi tevé­kenységhez szükséges feltételek kialakítására (fokozott termőföld-védelem, ipari és mezőgazdasági szennyező források kizárása, forgalom szabályozás). — A teljes hatásterületre vonatkozóan (1 090 km 2) általánosan érvényesen: a növekvő hatékonyság és a minőségi követelmények fokozott érvényesítése minden szinten. A tervek alapján elvégzett munka és a jövő tervei politikailag megalapozott, valós társadalmi igényeket és összefogást tükröznek. A feladat teljes megvalósítása sokoldalú igényeket, törekvéseket foglal magába, melyhez várjuk, kérjük az objek­tív javaslatokat, véleményeket. IRODALOM ÉS KÉZIRATOK 1. Botos Géza: Üdülőerdő a Debreceni Erdőspusztában (Az Erdő, 1976/10) 2. Dávid László: Vízgyűjtőfejlesztés (Kézirat) 3. Popp Ferenc: Egyetemi doktori értekezés (1974) (Kézirat) 4. Papp Ferenc: Tájvédelem — tájformálás, mint a környezetvédelem része (Vízgazdálkodás és Kör­nyezetvédelem, 1974/3). 5. Papp Ferenc: Debrecen térségének vízgazdálkodása (Vizügyi Közlemények, 1974/4). 6. Szesztay Károly: A vízgazdálkodás és vízigény-szabályozás technológiai vonatkozásai történelmi táv­latban (Vízügyi Közlemények, 1978/3). 7. TIVIZIG: HTVR vízgazdálkodási tanulmányterve (Kézirat) 8. TIVIZIG: Kálló-Alsónyírvíz belvízrendszer beruházási programja (Kézirat) Ж Ж * Многоцелевое водное хозяйство в окрестностях города Дебрецен Молнар Ласло, дапл. инж. Главной рекой Венгерской Низменности, простирающейся между Дунаем и Карпатами является Тиса. Город Дебрецен находится в северовосточной части левобережного водосбора Тисы. Статья занимается вопросами водного хозяйства непосредственных окрестностей города. В районе города крупных естественных водотоков нет, только Восточный Магист­ральный Канал, соединяющий два основания крупного изгиба Тисы проходит через террито-

Next

/
Oldalképek
Tartalom