Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Molnár László: Többcélú vízgazdálkodás a Keleti-Főcsatornától a deberceni erdőspusztákig

Többcélú vízgazdálkodás Debrecen térségében 397 3. ábra. A H-I fővezeték hossz-szelvénye Рис. 3. Продольный профиль водовода системы Х-1 Figure 3. Profil en long de la conduite maîtresse H-1 Bild 3. Längsschnitt der Hauptleitung H-I Az említett két tájegység jellegében, természeti és gazdasági struktúrájában is eltér egymástól, így a felsorolt feladatok is jórészt két nagy csoportba oszthatók. A hajdúhátsági részen, amely a HTVR közvetlen hatásterülete, elsősorban a lakos­sági, ipari és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatok dominálnak, míg az Alsónyír­víz területén döntően a belvízgazdálkodási feladatok; mindkét feladatnál és tájegy­ségben kiegészülve azonban a természetszerűleg hozzátartozó tájrendezési, környe­zetfejlesztési jeladatokkal. Ismertetésem konkrétabb célja a továbbiakban Debrecen üdülési rekreációs öveze­tének tárgyalása, így részletesebben a már említett Alsónyírvízi tájegységgel foglalko­zom, amely magában foglalja az Erdőspuszták mintegy 130 km 2-es területét is. 2. Az Alsónyírvíz tájegység a) Vízgyűjtő Tekintettel arra, hogy vizsgálatunk tárgya a Debrecen környéki üdülő (rekreációs) övezet, így a természetes vízgyűjtőből kiválasztottuk azt a részt, amelyen a vízgazdálkodás kedvező hatással lehet az övezet természeti viszonyaira. Ez két területegységre osztható. Egyrészt a Tócó-Kondoros völgyére, másrészt a Kati-ér vízgyűjtőjére, amely nem egyezik meg annak természetes vízgyűjtőjével, mivel mesterséges beavatkozás, vízkormányzás folytán átfedésben van egyéb víz­gyűjtőkkel, azonban a környezetfejlesztés szempontjából aktív területre döntő hatással van. Ezek alapján

Next

/
Oldalképek
Tartalom