Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
3. füzet - Colenbrander, H. J.: A hidrológiai és vízháztartási kutatás Hollandiában
A hidrológiai kutatás Hollandiában 381 mezőgazdasági víz, üdülés). Ezzel kapcsolatban szerepet játszik a befogadó víz természetes vegyi összetétele is. Ezt a természetes összetételt is megfelelő vizsgálatnak vetik alá. Az eutrofizáció problémája is folyamatos kutatás tárgya. Ezzel kapcsolatban többek közt tanulmányokat folytatnak a mezőgazdaságnak a felszíni vizek minőségére gyakorolt hatásáról is (a diffúziós terhelések). Ez elsősorban a műtrágyák használatára (nevezetesen nitrogén és foszfor) és egyes területeken a természetes trágyákkal történő túltrágyázásra érvényes. Emellett kutatás folyik olyan anyagokkal kapcsolatosan, melyek feltehetően a szilárd hulladékok tárolásával összefüggésben kerülnek be a felszíni vizekbe (szeméttárolóhely-vizsgálat). Az olaj és gázkutaknak a vízminőségre gyakorolt hatása is tárgya a tanulmánynak. A tanulmány egy másik pontja a városi csapadéknak a vízminőségre gyakorolt hatása. Ez arra a városi csapadékvízre vonatkozik, amelyik nagyobb intenzitású esők után a csatorna-túlfolyókon át közvetlenül a felszíni vizekbe kerül, anélkül, hogy ez áthaladna egy szennyvíztisztító berendezésen. Kutatás tárgya még a szennyvizeknek a mezőgazdaságban való hasznosítása. A szennyezés egyik külön fajtája a hőszennyezés, amely egyre jelentősebb helyet foglal el. Itt a hidrobiológiái szemlélet kerül előtérbe. A hőszennyezés elsősorban olyan erőműveknél, hőerőműveknél játszik szerepet, melyeknél nagy mennyiségű hűtővízre van szükség; Hollandiában ez évente kereken 8,5 milliárd m 3-t jelent. Folyóvíznek hűtővízként való alkalmazására ideiglenes normákat állítottak fel; kisebb-nagyobb tavakból való használat esetére ez még nem történt meg. Eddig elsősorban a mesterséges vízszennyezésekről volt szó. Kisebb-nagyobb mennyiségben foglalkoztunk a természetes szennyezőforrásokkal is; a továbbiakban szó lesz a sós tengervízről ami szintén sok tanulmány tárgya. Ez például a folyódelták területén a sós víz behatolásra, valamint az édes és sós víz kicserélődésre vonatkozik, ahol többek között diffúziós és advekciós folyamatokat tanulmányoznak. Számos kutatás foglalkozik még a sós szivárgás felléptével is. Ezekhez a tanulmányokhoz kapcsolódik az öblítővíz mennyiségének és minőségének vizsgálata, annak az öblítővíznek, amelyik szükséges ahhoz, hogy különféle használati célokra elfogadható poldervíz minőséget nyerjenek. b) Talajvíz-mennyiség és -minőség 1. Talajvíz-mennyiség Ebben a részben nemcsak a tulajdonképpeni talajvízzel kapcsolatos kutatásokat fogjuk vizsgálni (azaz a telített zóna vizét), hanem a telítetlen zónában jelenlevő vízzel kapcsolatos vizsgálatokkal is, amelyet legtöbbnyire talajnedvességként jelölünk meg. A talajvíz előfordulásával és viselkedésével kapcsolatos kutatás általában két csoportra osztható. Az egyik rész azokkal a kutatásokkal foglalkozik, melyek a viznyerésre irányulnak és elsősorban a telített zóna vizének tulajdonságaival kapcsolatos (a vízvezetőréteg,) de különösen ennek alsó részével. A kutatások másik része a mezőgazdaságra irányul, vagy általánosabban fogalmazva a totális vegetáció növekedési körülményeire irányul. Ezek a kutatások különösen a telítetlen zóna vízével foglalkoznak, de foglalkoznak a talajvíztükör ingadozásával is és a vízvezetőréteg felső részével.
