Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
3. füzet - Colenbrander, H. J.: A hidrológiai és vízháztartási kutatás Hollandiában
378 Colenbran cLer, H. J. A vízelvezetési probléma mellett azonban, mint már korábban megjegyeztük, elsősorban a vízhozzávezetés és a vízszétosztás tanulmányozása áll az érdeklődés középpontjában. Az e téren folyó kutatás a közelmúltban külön impulzust kapott néhány száraz év következtében, de leginkább az 1976-os száraz év miatt. Hogy akkor milyen szélsőséges helyzet állt elő, azt mutatják az V. táblázat számadatai. A különleges szárazság miatt például a mezőgazdaság vízfogyasztása jelentősen megnövekedett. Az esőztető és felszíni öntözőberendezések száma hatalmasan megnőtt, éppúgy mint a vízmennyiség, melyet erre a célra mind a felszíni vizekből, mind a talajvízből kivettek (VI. táblázat). Ennek a növekedésnek a következményei többek között a jövő vízfogyasztásának tervezésében még tanulmányozás tárgyát képezik. Más olyan problémáknak is, melyek a száraz periódusban való vízellátással függenek össze, sok figyelmet szentelnek. Ez többek között az alábbiakra vonatkozik : — vízvezetés magasabban fekvő homokos területre, ahol jelenleg nincs lehetőség vízellátásra, V. táblázat Összehasonlítás egy átlagos nyár és 1076 nyarának (március—augusztus) vízniérlegelemei között Vlzmérlegelem At!, nyár 1976 nyara Csapadék (mm) 352 162 Potenciális párolgás (mm) 458 536 Csapadékhiány (Cs-P p ot) 106 374 Rajna-vízhozam (m 3/s) 2215 1165 Maros-vízhozam (m 3/s) 260 72 V/. táblázat Összehasonlítás az 1!)73. és 197(>.* évi öntözési adatok között 1973 1976 Öntöző berendezések száma 9 915 22 500 Árasztó berendezések száma 306 3 650 Összes berendezés: 10 221 26 150 Vízzel mesterségesen ellátott terület (km 2)** 0,13 257,6 Esőztető és felszíni öntözésre felhasznált vízmennyiség (10 e m 3) 80 770 * A wageningeni Kultúrtechnikai és Vízháztartási Intézet (ICW) adataiból; ** az összes megművelt terület Hollandiában kb. 22 ООО km 2,
