Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

3. füzet - Kovács György: A korszerű vízrajzi munka alapelvei. I. rész: A vízrajz célja, feladatai és az adatgyűjtő hálózat kialakítása

344 Kovács György zésünk célja ezért az, hogy — koncepció irányvonalát követve és az elmúlt három év fejlesztő munkájának tapasztalatait is felhasználva — összefoglalja a következő években végrehajtandó hálózat-korszerűsítés leglényegesebb lépéseit. Különbséget teszünk a vízfolyások és a tavak mentén települt állomások, harmadikként pedig a vízgyűjtő területen létesült megfigyelőhelyek szerepe, felszereltsége, működése között. A hálózat kialakításának további tárgyalása során ezt a hármas bontást követjük. a) A vízfolyások vízjárásának megfigyelése Az észlelőhálózat fejlesztésével kapcsolatosan az alapul szolgáló koncepció azt rögzíti, hogy a hidrológiai feltárást szolgáló észlelések terén a fejlesztés célja elsősorban az adatok megbízhatóságának fokozása és a különböző típusú egymáshoz kapcsolódó adatok koordináltságának biztosítása; ezért elsősorban azt kell megoldanunk, hogy az egymáshoz kapcsolódó jelenségeket egy helyen összevontan észleljük. Az így kialakuló állomások a saját műszerkertjükben elhelyezett berendezések leolvasásán kívül a néhány kilóméteres körzetükben levő mérőhelyek adatait is össze kell hogy gyűjtsék. Ez az adatgyűjtés a fejlesztési folyamat befejezésekor már automatizált távmérő rendszerrel történhet, addig azonban a távolabbi észlelőberendezéseket regisztráló műszerrel kell felszerelni, és biztosítani kell, hogy a mérőközpontnak legalább hetenként egyszer közlekedési eszköz álljon rendelkezésére a szalagok cseréjéhez. Kívánatos az is, hogy az állomások vezetői megfelelően képesített főállású dolgozók legyenek, akik egyben elvégzik az adatok ellenőrzését és néhány esetben — amikor ez manuális munkát kíván — elsődleges feldolgozását is. A folyók és a kisebb vízfolyások mentén települt állomások elsődleges célja a medrekben lezajló transzport folyamatok megismerése, időbeli változásaik jellemzése. Ennek érdekében a meghatározott szelvényekben észlelni kell a vízszint alakulását és mérni kell azokat a változókat, amelyek lehetőséget adnak a lefolyó vízhozam időbeli változásának jellemzésére (sebesség-eloszlás, esés, zsilipek és más. mérésre használt műtárgyak üzemi adatai stb.). Az oldott, a lebegő és a görgetett szilárd anyag transzportjának számítása érdekében mintavételekkel kell meghatározni az átfolyó vízben a kérdéses összetevők koncentrációját. A mintavételi pontok száma a szelvény adottságaitól, a mintázás időbeli sűrűsége a változások sebességétől függ. Rögzíteni kell a levegő és a víz hőmérsékletét, a jég különböző formáinak megjelenését, az átvonuló jég tömegét, a jégképződés és a jégjárás adatait. A kiemelt és központi koordinációval megbízott alapállomás műszerkertjében elhelyezésre kerülhetnek a területi állomások jellemző műszerei (csapadék, párolgás, talajvíz és talajnedvesség adatok észlelése), ha a területi hálózatba a kérdéses pont beillik, és az állomás környezete reprezentatív. Körzetükből itt gyűjtik össze más mérési pontokról is az észleléseket vagy regisztrátumokat. Folyók mentén telepített állomások A koncepció szerint folyóinkon elsősorban a jelentős mellékfolyók betorkollásánál kell állomást telepítenünk, úgy hogy az észlelést a torkolat fölött is, az alatt is és a mellékvízfolyásokon is biztosítjuk. Ha ezeknek a csomópontoknak távolsága