Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
VÍZKUTATÁS A LGÉ HIV BAN A SAIDA MEGYE TERÜLETÉN DR. BABÓS KÁRÓLYN В I. Saida megye földrajzi helyzete és természeti adottságai Áll alános leírás Saida megye Algéria egyik legnagyobb megyéje. Területe kb. 100 000 kin 2. Északon határos Oran, keleten Tiaret, Tlemcent és az Oázis megyékkel, délen Béchar megyével, nyugaton Marokkóval. Saida megye északi részén húzódik az Atlasz-Teli hegység déli része, míg déli részén a Szahara Atlasz hegyvonulata. A megye kétharmad része síkság, vagy majdnem sík terület. E fennsík 850 m átlagos tengerszint f. magasságban van. Bouktoub felett nyugat —déli irányban húzódik a Chott Ech Chergui. Ettől nyugatabbra van a Chott Hrarbi. A chottok száraz folyóvölgyek, melyek a szél által már helyenként feltöltődtek. A megyében több kisebb időszakos patak is van, melyek vízhozama a száraz időszakban — júniustól októberig — csekély. Nagy részük a megye déli részén kiszárad. F'olyó a megyében nincs, és a Saida megye déli részén már megjelennek a homokbuckák. A megye északi részén több város és falu is van, míg dél felé haladva növekszik a rideg állattartással foglalkozó nomád családok száma, melyek a szálláshelyüket csak a víznyerő helyek közelében változtatják (1. ábra). A megve növényzete főleg betelepített kultúrnövény. A datolyapálma északon csak dísznövény, délen Ain-Sejra alatt azonban termése már beérik. A megye északi részén szántóföldek, kertek húzódnak, melyeket öntözéses gazdálkodással művelnek. Saida város közvetlen környékén kapásnövényekből a föld háromszor-négyszer hoz termést, de a megye nagy részén még általában nincs művelt terület, bár talaja a növénytermesztésre alkalmas. Újabban több helyen erős traktorokkal a földet forgatják, a kifordított kőtörmeléket kupacokba rakják és építőkőként teherautókkal építkezési célokra elszállítják. Geo lóg ia i v iszonyok A terület kőzeteiről és szerkezeti viszonyairól a 2. ábra térképe és a 3., valamint 4. ábra szelvényei tájékoztatnak. A felszínen csupán üledékes kőzetek vannak, az erózió szinte szabad szemmel látható mértékű. A megye északi részén a hegyek kőzetanyaga főleg mészkő, dolomit és homokkő, a többi részén homokkő. Ain-Sefra környékén a Djebel Amour hegy vörös homokkövének az erózió által védettebb függőleges falában az őskori ember rajzai találhatók, látszólag kifogástalan állapotban. Ugyancsak az Ain-Sefrától délre a homokbuckák szinte vonulatokat alkotnak. A szél ereje olyan, hogy képes a hatalmas dűnéket szinte napokon belül leszállítani, kisebb-nagyobb távolságra. ígv a dűnék kopnak és emelkednek,
