Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

Folyami vízlépcsők és vitája 305 kizárólagos üzeme esetén végezték, a mederfelvétel ezzel szemben nagyobb vízhozam kialakította képet mutat, amikor is a duzzasztóművön is volt átbocsátás. Az áramlási irányméréseket 1961 elején végezték, így lehetőség adódik az 1961. májusi mederfelvétellel (az [1] tanulmányban 4. ábra) való összevetésére, más szóval annak értékelésére, hogy az áramlási vonalak iránya és a kimosások elhelyezkedése milyen mértékű egybeesést mutat. Kzt szemlélteti az itt mellékelt 1. ábra. A felszín alatt 1 m-re és a fenék fellett 50 cm-re mért áramlási irányok forgó mozgásra utalnak. A fenék közelében észlelt áramlási irányokat feltüntető nyilak három helyen mutatnak egymás felé, ez a három hely — véleményünk szerint — a vízerőtelep egyes gépein lebocsátott víz valószínűsíthető áramlási tengelyvonalának egy-egy pontja. A helyszínrajzon feltüntettük a három turbinához tartozó áramlási tengelyvonalakat. Az áramlási iránymérések idején fennálló hidraulikai és geometriai jellemzők értékeit a tanulmányunkban ismertetett képletbe helyettesítve kiszámoltuk az örvénysorok találkozási helyének távolságait, és ezeket is feltüntettük az 1. ábrán a megfelelő áramlási tengelyvonalakon. * * * Ismételten rámutatunk arra, hogy a Kármán-féle örvénysorok vizsgálata magyarázatul szolgál az alvizi meder helyi kimélyüléseinek keletkezésére az adott geometria mellett, a hidrológiai-hidraulikai, valamint az üzemi jellemzőktől függő vándorlására. Hosszú idejű (legalább 1 éves idő előnyű) vízjárás előrejelzésekre támaszkodva, az ehhez rendelhető üzemállapotokat is feltételezve a lokális kimélyülések valószínű helye is előrejelezhető. Mindezek nem érintik a Dr. Hamvas tanulmányában elmondottakat, mert pl. az 1. ábrán a duzzasztómű alatt kialakuló, az óramutató járásával egyező értelmű forgó mozgás eredményeképpen feltöltődésre kell számítani, lia az ábrán jelzett üzemállapot elegendő tartósságú. IRODALOM 1. Komis A.—K. Akantisz Zs.: Folyami vízlépcsők alvizi kimosási helyének előrejelzése. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1978. 3. J. Karnis A.: Pillérekről leváló Kármán-féle örvénysor vizsgálnia (Kézirat), VITUKI összefoglaló jelentés, Budapest, 1972. 3. líankó '/..: Л II. Tiszai Vízlépcső kismintakísérlete. Л inűtárgv és a művek áramlási vizsgálata. F.lőkísérletek II. (Medermélyülés a duzzasztómű alatt). (Kézirat), VITUKI összefoglaló jelentés, Budapest, 1967. 4. líankó У..: Л II. Tiszai Vízlépcső kismlntakísérlete. Л műtárgv és a művek áramlási vizsgálata, lilőkísérletek (Kézirat), VITUKI összefoglaló jelentés, Budapest, 1966. Г). Hamvas F.: Rendszeres ellenőrző mérések a Tiszalöki Vízlépcsőnél. (Kézirat), VITUKI összefoglaló jelentések. Budapest, 1903—74. 0. txiczkô Лynes ; Hidraulikai ellenőrző mérések a Tiszalöki Vízlépcsőnél. Viziiyyi Közlemények, Budapest, 1962. 3. Dr. Hamvas Ferenc válasza a hozzászólásra: 1. A Kármán-féle örvénysorok definíciószerűen a duzzasztóműn való szabad vízátfolyás esetén keletkeznek. A Vízügyi Közlemények 1978. évi 3. füzetében a témával foglalkozó cikknek írói (továbbiakban Szerzők) kísérletei alapján levezetett összefüggések is erre vonatkoznak. Kbből a szempontból az a mértékadó üzemmód, amikor a duzzasztóműn szabad vízátfolyás van. A Szerzőknek a Víz-