Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Déri József: Algéria vízgazdálkodásának sajátosságai és vízkészletének meghatározása
Algéria vízgazdálkodása 287 V. táblázat Az egyes vízgyűjtőterületek vízkészlete Vízgyűjtő Átlagos évi Átlaeros évi vízkészlet befolyási Kód Vízgyűjtő terület csapadék tényező km" mm шт 10» m® Il s km 2 % 1. Cheliff 43 750 402 23,2 1 015 0,74 5,77 2. Algeri partvidék 11 922 792 177,7 2 127 5,64 22,4 3. Constantin partv. 11 570 952 310,2 3 589 9,83 32,6 4. Orani partvidék 5 831 446 30,9 180 0,98 6,9 5. Chott Hodna (+ ) 25 843 289 8,5 219 0,27 2,9 6. Chott Melhrir (+ ) 68 751 223 3,9 261 0,12 1,7 7. Constantini fennsík ( + ) 9 578 402 22,7 217 0,72 5,6 8. Orani fennsík (+ ) 50 370 238 4,7 239 0,15 2,0 9. Isser 4 149 700 120,0 498 3,81 17,2 10. Kebír Rhumel 8 815 582 69,4 612 2,20 11,9 11. Macta 14 389 414 25,0 359 0,79 6,0 12. Medjerdah 7 785 478 38,2 297 1,21 8,0 13. Sahara (+ ) 2 081 650 42 0,043 00 0,001 0,1 14. Seybouse 6 475 570 64,9 420 2,06 11,4 15. Soummam 9 125 538 49,3 450 1,57 9,2 16. Tafna 7 245 476 37,7 273 1,20 7,9 17. Zahres ( + ) 9 102 267 6,6 60 0,21 2,5 Algéria összesen 2 376 400 84 4,59 10 914 0,146 5,46 km 2 feletti vízgyűjtőkön is 5 10 l/s-km 2 az átlagos évi fajlagos lefolyás számértéke, ugyanakkor az arid térségekben, a Szaharában 0,1 — 0,001 l/s-km 2 értékkel számolhatunk. A lefolyástalan fennsíkon a fajlagos évi átlagos vízkészlet 0,2 — 0,7 l/s-km 2. * * A tanulmány tartós, Algériában végzett hidrológiai kutatómunka, valamint vízgazdálkodási problémafeltáró vizsgálatok eredményeit foglalja össze. Algériában a vízgazdálkodási fejlesztés főképpen a semi-arid térségekben folyik, línnek szem előtt tartásával a tanulmány számba vette e térségek jellegzetes vízgazdálkodási problémáit. Szakirodalmi kutatómunka eredményei szerint a Szahara felszín alatti vízkészlete 6,10 1 3 m 3, ami gyakorlatilag kimeríthetetlennek látszik. A tartós és intenzív vízkitermelés esetében számolni kell jelentős vízszintsüllyedéssel, továbbá számolni kell a kitermelt mélységi víz nagy sótartalmával és hőmérsékletével. A 40- 70 °C hőmérsékletű víz sivatagban történő hűtése is gondot okoz. A felszíni vízkészletek meghatározására alkalmazott hagyományos empirikus képletek értékelő elemzése, valamint a jelenleg rendelkezésre álló hidrológiai, éghajlati és geomorfológiai adatok használhatóvá tétele és ellenőrzése után 59 db hidrometria állomás (mintegy 1200 állomásév) alapadatát, az ezekhez tartozó területi csapadékadatokat és geomorfológiai adatokat felhasználva új számítási képleteket dolgoztam ki Algéria vízfolyásaira. Az új módszer alkalmazható a jövőben tervezésre kerülő 50 völgyzáró gát méretezéséhez és az ország felszíni vízkészletének a meghatározásához. 9*
