Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Déri József: Algéria vízgazdálkodásának sajátosságai és vízkészletének meghatározása
Algéria vízgazdálkodása 281 az algériai vízfolyásokkal kapcsolatos hidrológiai, klimatológiai és geomorfológiai paramétereket. Ez utóbbiak bemutatása és részletes elemzése előtt célszerű néhány megfontolást tenni a meglevő alapadatok minőségéről és jellemző voltáról. a) A vízrajzi adatok A felszíni vízkészlet meghatározásához felhasználtunk minden olyan hidrometriai állomás vízállás- és vízhozammérési eredményét, ahol az észlelési időszak megközelítette, illetve meghaladta a 10 évet. Célszerű megjegyezni, hogy a vizsgálatba vont állomások döntő többsége a hagyományos lapvízmércék mellett folyamatosan rajzoló pneumatikus vízállásíró berendezéssel rendelkezik. A vízhozamokat részben a szállítható, részben pedig a mérési keresztszelvénybe telepített, acélkábelre erősített mérőberendezések segítségével rendszeresen ellenőrzik. A hidrometriai állomások jobb szemléltetése érdekében az I. táblázatban összefoglaltuk a fontosabb algériai vízállásészlelések időtartameloszlását. Az első közelítésben megvizsgált hidrometriai állomások száma 65 volt, amelynek 70%-ában az észlelési időszak hossza nagyobb mint 10 év, ami az előirányzott kutatás szempontjából igen nagy jelentőségű. A hidrológiai információrendszerről kialakítható összkép teljesebbé tétele érdekében vizsgáljuk meg a mérőállomások területi eloszlását. Az ezzel kapcsolatos II. táblázatban az algériai vízgyűjtő medencékbe telepített állomások számát, az állomássűrűséget és az állomáséveket foglaltam össze. A II. táblázat adatait elemezve, néhány figyelemreméltó megállapítást tehetünk : — A vizsgálathoz előirányzott viszonylag nagyszámú mérőállomás területi eloszlását az erőteljes egyenetlenség jellemzi, ámbár néhány vízgyűjtő terület (01, 02, 11 és 16) hidrológiai információbázisa igen kedvezőnek ítélhető. — A mérőállomások sűrűsége alapján egyes vízgyűjtő területek (04, 06, 08, 13, 17) hálózatfejlesztése indokoltnak látszik. — Az algériai vízfolyásrendszerre telepített hidrometriai állomáshálózat segítségével feltárt hidrológiai információbázis (1203 állomás-év) 2 elégségesnek látszik a vízkészletfeltárási módszertan fejlesztéséhez. A fenti megállapítások kiegészítése érdekében összefoglaló táblázat készült a hidrometriai állomások segítségével ellenőrzött vízgyűjtő területek nagyságának megoszlásáról. A III. táblázat az algériai vízgyűjtő területek főbb adatait foglalja össze. A táblázat számadatai alapján megállapítható, hogy a tanulmányozott vízgyűjtő területek nagyság szerinti megoszlása lényegében megfelel a módszertani kutatás céljainak. Megjegyezzük azonban, hogy a 100 km 2-nél kisebb vízgyűjtő területeken a sűrűség nem tekinthető kielégítőnek. Minthogy ezeknek növekvő jelentőségük van a helyi vízkészletek hasznosításában, célszerű lenne növelni a csapadékban gazdag kisvízgyűjtők mérőállomásainak számát. Az előbbi táblázatból az is megállapítható, hogy a vizsgált vízgyűjtő területek összes területe nagyobb mint 210 ezer kin 2, ami önmagában is jól érzékelteti a módAz állomások észlelt évei számának összege I. táblázat Vízállásészlelések időtartamának eloszlása Vízállásészlelési évek száma 5-10 10-20 20-30 30-40 40 Összes Vízállásószlelö állomások száma 19 21 11 8 6 65
