Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Margitay Tihamér: Az öntözést követő talajnedvesség-potenciál eloszlás meghatározása laza homokos-vályog talajban

A talajnedvesség potenciál 247 пак felhasználásával — három kb. 200 literes kalibrált bádoghordóval végeztük (9. ábra). A hordókból a vizet a hordók alján kiképzett három centiméter átmérőjű nyíláson át a barázdákba juttattuk. Ennek során a barázdákat úgy töltöttük fel, hogy először a parcella belsejébe juttattuk a vizet (sorrendben a 4., 3., a 2. barázda elárasztásával), majd ezt követte az 5. és az 1. barázda feltöltése. Azért, hogy a barázdákat a kimosódástól megóvjuk, azokba a vízbeömlés helyén nylonfólia borítást helyeztünk. így biztosítottuk a barázdákba jutó öntözővíz sebességének csökkentését és egyenletes továbbhaladását (10. ábra). Barázdánként egyszerre 400 liter vizet adtunk ki, majd ezt a műveletet a barázdák feltöltésének sorrendjében — az első kísérletsorozat során hatszor — megismételtük, hogy így az előirányzott öntözővíz-mennyiség minél egyenletesebb időbeni eloszlásban jusson a talajba. A vizsgálatok eredményei A kapott és helyesnek elfogadott mérési adatokat mindenekelőtt a kalibrációs poligonok alapján korrigáltuk. Erre a célra a kísérlet előtt és után kapott két kalibrációs poligon által szolgáltatott értékek közepét fogadtuk el. Ezt követte az adatok újabb felülvizsgálata, melynek folyamán azt kellett eldönteni, hogy az ellenőrzésként elhelyezett műszerek adatai alapján kell-e valamelyik állandó elhelyezésű műszer leolvasási értékét javítani, de e vizsgálatok elvégzése után ilyen jellegű javításra egy esetben sem volt szükség. így az előkészítő munka befejezéseként a kalibrációs poligonok segítségével javított adatokat közvetlenül átszámítottuk pF értékre. Ezt követően a meghatározott pF értékek alapján kiszámítottuk valamennyi függély azonos mélységeihez tartozó napi szívásértékek várható értékét és szórásai |1|. Az ilv módon elvégzett feldolgozási munka főbb eredményeit a 11. és 12. ábra foglalja össze úgy, hogy a 60 mm-es beöntözés hatására kialakuló pF értékek mélységenkén ti napi átlagát és napi szórását a 11. ábra, míg a 120 mm-es beöntözés hatására kialakuló pF értékek mélységenkénti napi átlagát és napi szórását a 12. ábra mutatja be. Л jobb áttekinthetőség biztosítására az ábrákon bejelöltük a beöntözés napját, a csapadékos napokat és a csapadék mennyiségét (lia ilyen volt). .1 kiegyenlítődés folyamatára a legjellemzőbb érték nyilvánvalóan a pF érték adott mélységére és adott napra vonatkozó szórása, ill. relatív-szórása. Ezért a számítási munka befejezéseként a két (60 és 120 mm-es) kísérlet elejére, a maximális szórás idejére, a beöntözések utáni 7. és 14. napra, továbbá a kísérlet végére ezeket az értékeket a III. táblázatba külön kigyűjtöttük. c) A kísérlet eredményeinek értékelése A számítások eredményeinek ismeretében most már lehetőség voll, arra, hogy részletes elemzés alapján választ kapjunk a következő kérdésekre: a) milyen jellegű a pF várható értékének és szórásának a változása, b) függ-e a változás mértéke a kiadagolt öntözővíz mennyiségétől, c) körülbelül mekkora a kiegyenlítődési idő, és ez az időtartam függ-e az öntözővíz mennyiségétől, d) milyen összefüggés van egy adott időpontban, a relatív szórás értéke és a talajszelvény mélysége között,