Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

2. füzet - Margitay Tihamér: Az öntözést követő talajnedvesség-potenciál eloszlás meghatározása laza homokos-vályog talajban

A talajnedvesség potenciál 237 mélységben a talajnedvességpotenciál értéke a mérések 12 napos időtartama alatt gyakorlatilag nem változott. Ebből tehát az az egyértelmű következtetés vonható le, hogy a fennállt körülmények között a talaj egy tetszőleges mélységben a potenciál értéke huzamosabb ideig állandónak ,,statikusnak" tekinthető. Az előzőekből pedig következik az, hogy a vizsgálati körülmények fennállása esetén egy adott időpontban egy mezőgazdasági tábla valamely talajmélységében a növények életfeltételeit alapvetően meghatározó pF érték átlagának a becslése kellő megbízhatósággal elvégezhető oly módon, hogy a kiválasztott pontján a kívánt mélységben egyetlen p

F mérést végzünk. 2. A talajnedvesség-potenciál változásának a feltárását célzó vizsgálatok Az előzőekben elvégzett vizsgálatok, következtetések és megállapítások csak öntözetlen körülmények között állnak fenn és kizárólag a talajnedvesség-potenciál „statikus" állapotára vonatkoznak. Ugyanakkor öntözött körülmények között a talaj átnedvesedése sokkal egyenetlenebb, s általában az egymást követő öntözések között nemigen állhat be a statikus állapot. Ezért volt tehát arra szükség, hogy az egyenlőtlen vízadagolás szempontjából legkedvezőtlenebb, barázdás öntözési mód alkalmazása mellett megvizsgáljuk a talajnedvesség szívóerő kiegyenlítődésének teljes folyamatát. A tényleges vizsgálatok előzményeként 1975-ben előkísérleteket végeztünk azért, hogy a kísérletekhez szükséges megbízható metodikát kidolgozzuk; hogy így e kísérletekből megbízható, hasznosítható következtetéseket tudjunk majd levonni [5]. Magukra a kísérletek elvégzésére 1976-ban került sor, amikor is az öntözés hatására kialakuló dinamikus potenciál változás időbeni és térbeni alakulását vizsgáltuk meg homokos-vályog talajban [6]. a ) Előktsérletek Az előkísérletek célja az volt, hogy olyan kísérleti metodikát dolgozzunk ki, mely biztos alapot nyújt a tényleges vizsgálatok elvégzéséhez. A kitűzött cél elérése érdekében első feladatunk a vizsgálati körülmények meghatározása volt [5]. Az előkísérleteket növényzettel nem borított (fedetlen) talajon végeztük. Tettük ezt pedig azért, mivel a növényzet gyökere vízfelvétel közben a tágabb környezettől lényegesen eltérő nedvességviszonyokat alakít ki, s így lia a mérési pont, a gyökér mellé kerül, fennáll annak a veszélye, hogy az nem ad reprezentatív képet a környezet nedvességviszonyairól. A továbbiakban — a gyakorlatban alkalmazott megoldásokra tekintettel — mindenekelőtt 2,4 méterben rögzítettük a barázdák egymástól való távolságát. A barázdák szelvényét az egyértelmű kialakíthatóság szem előtt tartásával háromszög szelvényűre választottuk, 25 centiméter mélységgel és 50 centiméter felső szélességgel. A barázdák hosszát és azok számát az az igény befolyásolta, hogy a barázda hosszának közepén felvett alapvonalon végrehajtott mérések megfelelő képet adjanak egy végtelen kiterjedésűnek tekintett tábla viszonyairól. Más oldalról a barázdák hosszát és azok számát korlátozta az az igény, hogy a teljes kísérleti 6 Vízügyi Közlemények