Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)
2. füzet - Szinay Miklós: A szikesedés és a talajfizikai jellemzők kapcsolatának vizsgálata tekintettel a vízháztartásra
A SZIKESEDÉS ÉS A TALAJFIZIKAI JELLEMZŐK KAPCSOLATÁNAK VIZSGÁLATA, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A VÍZHÁZTARTÁSRA SZÍNA Y MIKLÓS 1 Előszó. A tanulmány — a címében foglaltaknak megfelelően már eddig végzett kutatások és irodalmi közlések alapján készült — rövid összefoglaló, mely az elsődleges természeti adottságokból kiindulva elemzi a víz és a talaj egymásra hatását. A talajok termelékenységét figyelembe véve, ennek az egymásra hatásnak egyik kedvezőtlen jelensége a talaj szikesedési folyamata. A rövid összefoglaló tanulmámy a mérési és vizsgálati technika mai szintjén a talajvízháztartás összefüggéseit adja. Teszi ezt a növénytermelés, valamint az élőlény és környezete viszonyának egyensúlyára, az ökológiai egyensúlyra törekvés beavatkozásainak megtervezéséhez szükséges alapadatok, alapparaméterek szempontjából. így a vízrendezés, a melioráció és az öntözés tervezésének legfontosabb kiindulási adatait foglalja össze, ami többcélú hidromelioráció, vagy komplex melioráció néven kezd meghonosodni a gyakorlatban. I. Л szikesedé* fogalma Földünkön a talajok termelékenységét korlátozó tényezők közül — területi kiterjedését és hatásainak következményeit tekintve — kétségtelenül a szikesedés az egyik legjelentősebb tényező. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FA0) adatai szerint a szikes talajok valamennyi kontinensen előfordulnak, nemcsak az arid övezetben, hanem a semi-arid (így hazánkban is), sőt a szubhumid klíma alatt is. Összterületük megközelíti az egymilliárd hektárt. De még ennél is nagyobb területeken áll fenn a szikesedés lehetősége, a különböző másodlagos szikesedési folyamatok reális veszélye [28]. Szabolcs István megállapítása szerint: „Szikes talajokon azokat a talajképződményekel értjük, amelyek kialakulásában és tulajdonságaiban a vízben oldható sók mégpedig hazai viszonyok között alapvetően a vízben oldott nátriumsók döntő szerepet játszanak. A szóban forgó nátriumsók vagy a talajban oldott alakban vannak jelen, vagy emellett a szilárd fázisban is." A szilárd fázis nátriumvegyületein a különböző mértékben oldható amorf vagy kristályos nártiumvegyületeket, valamint a talaj szilárd fázisának kolloidrészecskéihez, az ún. „adszorpciós kopmexum"-hoz kötődött nátriumionokat érti az idézett szerző. /1 nátriumionok fent vázolt előfordulási formáinak mennyisége, minősége, ezek aránya szabja meg a szikesedési folyamat jellegét, irányát és a szikes talaj tulajdonságait [14]. A nátriumsók közül elsősorban a NaCl, Sa 2SO i. Na 2C0 3, illetve NaIIC0 3 1 Szinau Miklós oki. mérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (Budapest).
